A termelékenység javult, de a bérekkel baj van

Míg 2008-ban a magyar nominálbér-színvonal a német bér 32 százaléka volt, addig 2015-re ez 25 százalékra mérséklődött. A cseh bérek ugyanezen időszak alatt 35 százalékról 31 százalékra, a lengyelek 33 százalékról 29 százalékra estek vissza. Eszerint, bár valóban drámai változások történtek, ezek mégsem vezettek szükségszerűen a nemzetközi versenyképesség elvesztéséhez. Az elmúlt két évtizedben a legtöbb nyugat-európai országban (az eurózóna 12 országában) is csökkent a bérek GDP-hez viszonyított aránya. A kelet-közép-európai régióban a bérarányok átlagosan 7 százalékponttal alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában.

Magyarországon 1995 és 2015 között mintegy 10 százalékponttal, a GDP 66 százalékáról a GDP 56 százalékára csökkent a bérarány, ám a legjelentősebb csökkenés Lengyelországban volt: ott 65,8 százalékról 53,9 százalékra zuhant. Észtország és Lettország mérsékeltebb, de ugyanúgy szignifikáns béraránycsökkenést élt meg. Litvániában, Csehországban és Szlovákiában nem volt lényeges változás az elmúlt 20 évben, de itt volt a régióban a legalacsonyabb a bérarány a GDP-hez viszonyítva: 2015-ben 52,51 és 49 százalék.

A kelet-közép-európai térségben a válság utáni időszakban általános gyakorlattá vált a bércsökkentés, és nem csak azokban az országokban, amelyeket különösen súlyosan érintett a válság, vagy ahol egy IMF–EU-mentőcsomag feltételeit kellett teljesíteni.

Galgóczi Béla szerint a válság óta szinte mindenhol gyorsabban nőtt a termelékenység, mint a bérek. A tanulmány szerint, míg a német feldolgozóipar 2013-ban 100 euró munkaköltséggel 132 euró hozzáadott értéket termelt, addig Magyarországon 100 euró munkaerőköltség 211 euró többletértéket hozott. A feldolgozóiparban a bérhez igazított termelékenység az összes kelet-közép-európai országban, de különösen Lengyelországban, Lettországban és Romániában lényegesen magasabb volt, mint Németországban. A feldolgozóipar esete tehát azt mutatja, hogy vannak „termelékenységi tartalékok” ezekben a gazdaságokban, ami lehetővé teszi a béremelést is – írja a közgazdász.

2008 után, egészen 2016-ig Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában meglehetősen mérsékelt volt a reálbér-növekedés. Szlovéniában a reálbérek nem emelkedtek a válság után, míg Romániában és Magyarországon a 2016-os évet 2008-cal összevetve csökkenést mutatnak a reálbérek: Bukarestben 4 százalékot estek, míg Budapesten 8 százalékkal lettek alacsonyabbak.