Sokat isznak a magyarok, de így is szenvednek a cégek

Nem vetik meg az alkoholt a magyarok, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb felmérése is alátámaszt. A hazai éves fogyasztás 12,3 liter fejenként, ugyanennyit isznak a lengyelek, a szlovákok, a lettek és a britek is. A Magyarországon desztillált szeszes italt gyártó vállalkozások pénzügyi mutatói azonban mégsem arról árulkodnak, hogy aranykorát élné az iparág. Ebbe a kategóriába a pálinka mellett beletartozik lényegében minden emberi fogyasztásra alkalmas szeszes ital, mint például a vodka, a whisky, a rum, a gin, a konyak vagy a likőrök. A Világgazdaság érdeklődésére az Opten Kft. közölt adatokat, melyekből kiderült, hogy tavaly 409 desztillált szeszes italok gyártásával foglalkozó cég működött hazánkban, közülük átlagosan ötből négy pénzügyi beszámolót is leadott. Ezekből látható, hogy alig több, mint a felük termel nyereséget.

A céginformációs szolgáltató tájékoztatása szerint a felmérésben szereplő vállalkozások összesített árbevétele az elmúlt évben 30,8 százalékos zuhanórepüléssel mindössze 48,81 milliárd forint volt. Évtizedes visszatekintésben is példátlan ez az alacsony forgalom, hiszen nemhogy az 50, de a 60 milliárdos szint alatt sem járt az elmúlt tíz évben az értékesítés. Sőt a gazdasági világválság kirobbanását követő évben, 2009-ben 76,38 milliárd forinton tetőzött az árbevétel, a jelek szerint az emberek ekkor szó szerint alkoholba fojtották a bánatukat. Magyarázatul szolgálhat a csökkenő tendenciára, hogy a minőségi párlatokat előállító pálinkafőzők lassan éledeznek a bérfőzők újbóli megadóztatása után, a többi minőségi szeszes ital terén pedig megkerülhetetlen az importtermékek térnyerése.

A desztillált szeszes italokat gyártó társaságokat forgalmi adatok alapján csoportosítva megállapíthatjuk, hogy a legkisebb szereplők vannak többségben: 306 cég ért el tavaly 100 millió forint alatti árbevételt, 17 pedig 100 és 500 millió forint között zárt. E fölött gyakorlatilag máris az iparág tőkeerős, technológiailag fejlett élbolyáról beszélünk, hiszen 500 millió és 1 milliárd forint között mindössze hét vállalatot találunk, az 1–5 milliárdos sávban pedig hármat. Akiknek a legnépszerűbb, legkeresettebb márkákat köszönhetjük, azok még kevesebben vannak: tavaly három gyártó büszkélkedett 5–10 milliárd forintos eladásokkal, 10 milliárd felett pedig egyetlen nagyágyúra bukkanunk. A piaci körkép azonban nem lehet teljes, hiszen 72 vállalkozás árbevételéről nincs adat az elmúlt esztendőből. A mikro- és kisvállalkozások fokozott jelenléte azt mutatja, hogy kisebb termelési volumen mellett is sokan látnak fantáziát a szeszes italokban, egy-egy igazán fajsúlyos szereplőn kívül azonban feltűnő a közepes méretű cégek hiánya a szektorban.

A 194 tagországot vizsgáló 2016-os WHO-adatokkal kapcsolatban érdekesség, hogy a litvánok döntik magukba a világon a legtöbb, évente fejenként 18,2 liter alkoholt, a térségek közül az európaiak járnak az élen átlag 10,3 literes fogyasztással. A 12,4 literes magyar átlagot a franciák (11,7) és a németek (11,4) sem érik el. A legkevesebb alkohol a muzulmán államokban fogy: Líbiában évi 0,1, Kuvaitban 0,2, Egyiptomban 0,4, Indonéziában 0,6 liter.