Főtéri szobor után lehetetlen visszaigényelni az áfát

Kisebb riadalmat okozott az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványa egy közelmúltban lezárult ügyben az ingatlanfejlesztők körében. Egy bulgáriai cég üdülőkomplexumot épített, s a beruházáshoz az önkormányzat csak úgy járult hozzá, hogy a társaság fejleszti a csatornahálózatot is közcélú beruházásként. Ez a kibővített infrastruktúra miatt elengedhetetlen is volt.

A cég a munka végeztével a közcélú beruházás után levonta az áfát, ám a bolgár adóhatóság szerint erre nem lett volna lehetősége. A vita az Európai Bíróság elé került, ahol a határozat meghozatala előtt a főtanácsnok indítványában azt írta: ilyen esetben nem jár vissza az áfa. A társaság tehát hiába fejleszt „grátisz” az önkormányzat kérésére egy nagyobb beruházás során, amellett, hogy átengedi azt a köznek, még az áfát is elbukja.

Ez a hazai fejlesztőket azért is kellemetlenül érintette, mert 2009-ben épp e témában döntött úgy a Legfelsőbb Bíróság, hogy az áfa a közcélú beruházások után levonható. A bolgár ügyben a bíróság végül nem fogadta el a főtanácsnoki indítványt, levonhatónak ítélte a közcélú beruházások után az általános forgalmi adót.

Annyit azonban kikötött, hogy az áfalevonási jog nem automatikus, azt mindig az adott ügy körülményeitől függően kell megítélni, emellett csak akkor jár vissza az áfa, ha a közcélú beruházás kötődik a cég tevékenységéhez – magyarázta lapunknak Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Mindez azt jelenti, hogy ha egy bevásárlóközpont felhúzásához közlekedési csomópontot is építenie kell a beruházónak, levonhatja az áfát, ám ha az önkormányzat csak úgy adja ki az építési engedélyt, ha a polgármester szobrot kap a parkban, nem lesz levonható az áfa, még akkor sem, ha írásos dokumentumokkal tudja igazolni a cég, hogy ez volt az engedély kiadásának feltétele. Hiába minősül ugyanis mindkét fejlesztés közcélúnak, az útépítés a profilba vág, a szoborállítás viszont nem.