Ha péntekig befizet, százezreket nyerhet

Még két napja van mindenkinek, hogy az adóoptimalizálás célját is szem előtt tartva olyan befektetésbe helyezze megtakarítását, amelyet az állam valamilyen kedvezménnyel támogat.

A lehetőségek legnagyobb része az öngondoskodási célú termékek igénybevételéhez kötődik. Nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ), önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításban vagy nyugdíjbiztosításban elhelyezett tárgyévi befizetések után elemenként a befizetések 20 százalékát, maximum 130 ezer forintot lehet adójóváírásként igénybe venni – vagyis 650 ezer forint befizetéssel lehet maximalizálni a kedvezményt. Ha szeretnénk maximumra futtatni az adókedvezményt, akkor a három öngondoskodási formában összesen 1,4 millió forintot kell elhelyeznünk (ügyelve persze az egyedi, 650 ezres korlátra), miután a szabályozás úgy rendelkezik, hogy több termék esetén a maximális adójóváírás mértéke 280 ezer forint lehet.

Az adójóváírás igénylése tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium 2015-ről 2016-ra számottevő emelkedést mért. Adataik szerint a NYESZ-számlákon elhelyezett megtakarítások után a 2015-ös 29 ezer fő helyett a tavalyi év után már 36 ezren igényeltek adójóváírást. Az önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítások után 10 százalékos volt a bővülés – a 2015-ös 345 ezer helyett 378 ezer megtakarítás után fizetett kisebb-nagyobb összeget az állam. A legdinamikusabb bővülést ugyanakkor a legfiatalabb adókedvezménnyel támogatott öngondoskodási forma, a nyugdíjbiztosítások mutatták fel: a 2015-ös 92 ezer után tavaly már 149 ezer polgár vette igénybe ezt a lehetőséget.

A statisztikák szerint az átlagpolgár messze nem használja ki adójóváírási lehetőségét: a 2015-ös bevallásoknál az adójóváírást kérők az önkéntes nyugdíjpénztári szerződések esetében átlagosan 24 414 forintot igényeltek vissza. Nem sokkal jobb a helyzet a nyugdíjbiztosításoknál sem: itt az egy visszaigénylésre jutó összeg 44 103 forint volt 2015-ben. Leginkább a NYESZ-számlákon elhelyezett összegek után működik az adójóváírás – az átlagos visszautalt összeg itt 81 596 forint volt. Azt, hogy az adókedvezményekkel ez a befektetői kör él a legtudatosabban, jól mutatja, hogy a 40 ezresre becsült NYESZ-számlánál csak nagyjából 25 százalék azok aránya, akik nem éltek az adójóváírás lehetőségével.

Valószínűleg csupán azért, mert elmulasztották, hisz e körben meglehetősen kevés érintett lehet olyan, aki nem tudott élni a kedvezménnyel (például nem volt kimutatott jövedelme).

Az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban a befizetések több mint harmada – 2015-ös becslések szerint 36,2 milliárd forint – után nem éltek az ügyfelek az adójóváírás igénybevételével, s így 7,2 milliárd forintot hagytak az államnál. A nyugdíjbiztosításoknál a 2015-ös 78,6 százalékról az elmúlt évben még javítani is sikerült: a 185,3 ezer szerződés után 149 ezer volt a visszaigénylő.

De a nyugdíjcélon túl is van mód állami pénzekkel növelni vagyonunkat. Az egészségpénztári befizetések után szintén 20 százalékos – éves szinten legfeljebb 150 ezer forint – adójóváírásra van lehetőség. A fenti termékeknél az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló összeg december 31-én a szolgáltatónál le legyen könyvelve.

A lakás-takarékpénztári megtakarításoknál is egyetlen feltétel a 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos támogatás kiutalásához, hogy az év végén benn legyen a lakástakarékban a támogatás alapjául szolgáló összeg. Akinek tehát legkésőbb december 29-én lekönyvelik a 240 ezer forintos befizetését, annak az állam január elsejével jóváírja a 72 ezer forintos állami támogatás összegét. Hasonló lehetőséget kínálna – nagyobb összeggel, hiszen a befizetések 30 százaléka, maximum 300 ezer forint az állami támogatás – a nemzeti otthonteremtési közösséghez való csatlakozás. Ott azonban a felhasználás módja (a lakáscél) eléggé rugalmatlanná teszi a konstrukciót az „utolsó napos” optimalizáláshoz.

A hosszú távra – ám nem nyugdíjcéllal – gondolkodók számára továbbra is nyitott út, hogy tartós befektetési számlára (TBSZ) helyezzék pénzüket az elkövetkező két napban. A TBSZ-számla lehet betét vagy befektetés típusú, azaz akár értékpapírokat is vásárolhatunk a számlán elhelyezett pénzünkön. Az állam itt a kamatadó-kedvezmény lehetőségét adja meg nekünk: ha a számlán elhelyezett összeghez három évig nem nyúlunk, akkor 15 százalék helyett csak 10 százalék a kamatadó, míg öt év után már kamatadó-mentesen juthatunk a remélhetően sokat fialt befektetésünkhöz.