Varga Mihály: a migráció nem megoldás a munkaerőhiányra

Közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz, aki akar és képes, az tud dolgozni – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Széchenyi 2020 program foglalkoztatási projektjeirői szóló budapesti konferencián. A kormány 4 intézkedéssel segíti a foglalkoztatás bővítését:

a hat éves bérmegállapodással – ami egyrészt számottevő béremelkedést jelent a munkavállalóknak, másrészt jelentős járulékcsökkentést hoz a munkaadóknak –, munkahelyteremtő beruházásokkal, a munkahelyvédelmi akcióval, amely járulékkedvezményekkel támogatja új munkahelyek létesítését, illetve a meglévőek megtartását, valamint az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak esélyeit javító programokkal, amelyek az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

A tárcavezető utalt arra, hogy 2010 óta 750 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, túlnyomó többségük a versenyszférában. A 20-64 éves korosztályban a hazai foglalkoztatási mutató 73,8 százalék, míg az uniós átlag 72,7 százalék. Jelenleg 60 ezer üres álláshely van az országban. Varga Mihály úgy vélte: a migráció nem megoldás a munkaerőhiányra. A Migrációkutató Intézet tanulmányára hivatkozott, amely a németországi helyzetet elemezte: a migránsok 50 százaléka munkanélküli, a nyelvtudás és a szaktudás hiánya miatt, mindössze 18 százalékuk rendelkezik állással.

A miniszter hangsúlyozta: javítani kell a kkv-szektor versenyképességén; egyre több ilyen cégnek kellene a multik beszállítójává válni, törekedni kell exportpiacok megszerzésére, fel kell venni a lépést a digitalizációs folyamatokkal. Napjainkban a magyarországi vállalkozások felének nincs honlapja.

Kósa Ádám EP-képviselő jelezte: az Európai Szociális Alap programjai összekapcsolódnak a munkahelyteremtéssel és a technológiai fejlesztésekkel is. Míg az ifjúsági munkanélküliséget tekintve az uniós átlag 16,4 százalék, addig ez Magyarországon 10,2 százalék.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár elmondta:

a 20-55 éves korosztály több mint 80 százalékát foglalkoztatják Magyarországon, ugyanakkor az 50 év felettiek csupán 62 százaléka dolgozik, a tartós munkanélküliek 40 százaléka pedig több mint egy éve keres állást.

Az Európai Szociális Alap támogatásával megvalósuló programok célja az inaktívak bevonása a munkaerőpiacra, illetve a hátrányos helyzetű csoportok, így az alacsony iskolázottságúak, a tartósan munkanélküliek, az idősödő munkavállalók, a kisgyermekes édesanyák elhelyezkedési esélyeinek a növelése.

Az államtitkár megjegyezte: az álláskeresők és az inaktívak esetében meghatározó az Út a munkarőpiacra program, amely 2021-ig tart, 231 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, és 188 ezer ember foglalkoztatása a cél. A szociális gazdaság támogatására 23, az úgynevezett tranzitfoglalkoztatásra pedig 5 milliárd forintot fordíthatnak.

A fiatalok elhelyezkedését is több program támogatja, jelentős forrásokkal. A 2021-g tartó Ifjúsági garanciaprogram a nem tanuló és nem dolgozó 25 év alattiak foglalkoztatását támogatja, 191 milliárdnyi forrásból. A fiatalok vállalkozóvá válását előirányzó projekt révén akár 5 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak az érintettek.

Szintén a 25 év alatti korosztály munkába lépését segíti a gyakornoki program, a munkáltatók járuléktámogatást kapnak.

A foglalkoztatást támogató GINOP-források csaknem 472 milliárd forintot tesznek ki, ehhez kapcsolódik még több mint 90 milliárdnyi forrás, amely képzésre költhető el. Cseresnyés Péter úgy vélte: az elkövetkezendő, 2021-től életbe lépő uniós költségvetési ciklusban is meg kellene őrizni azt az elvet, miszerint az elosztás feltételrendszere a gazdasági fejlettség szintjétől függjön.