Varga Mihály: évi 145 milliárd forinttal több marad a cégeknél

Az a célunk, hogy a Kárpát-medencében olyan gazdaság tér alakuljon ki, ami belátható időn belül megközelíti a nyugat-európai gazdasági színtér szintjét – tette hozzá. Hazánk a 2000-es években lemaradt a közép-európai országokhoz képest, Varga Mihály szerint Magyarországnak Közép-Európában kell versenyben lennie.

Magyarország kimaradt abból a növekedési időszakból, amikor a szomszéd országok 8-10 vagy efeletti növekedést értek el. Ebben az időszakban hazánk csak 3-4 százalékos növekedést ért el, ezt is csak hitelfelvételből, amihez ráadásul privatizáció is társult – tette hozzá a miniszter, aki szerint „ezt a lemaradást próbáljuk most erőltetett ütemben behozni”.

Az elmúlt években olyan növekedést sikerült elérni, hogy visszakerültünk a mezőnybe: a legfrissebb gazdasági adatok tükrében látszódik, hogy eredményes volt a béremelésre és adócsökkentésre alapuló gazdaságpolitika – fogalmazott Varga Mihály. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a növekedés gyorsulását nem az eladósodás teremti meg, sőt, a korábban felhalmozott külső adósság csökken és alacsony a hiány is.

A gazdasági növekedés erőteljes és fenntartható, az adósságcsökkenés is folyamatos

– emelte ki. Elmondta, hogy Magyarország GDP-je 4,2 százalékkal nőtt tavaly, csak az utolsó, negyedik negyedévben 4,9 százalékos volt az éves szintű növekedés. Ennek egyik alapja a 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás volt. Egy olyan megállapodást sikerült megkötni a szociális partnerekkel, hogy csökkentjük a közterheket, míg a munkaadók növelik a béreket – mondta a miniszter. Csökkent a munkaadói járulék, 2018-tól 19,5 százalékra a szocho mértéke, emellett pedig tovább nőtt a munkahelyek száma. Hangsúlyozta, hogy csak ez a megállapodás plusz 1 százalékot adott hozzá a gazdasági növekedéshez.

A megállapodásnak köszönhetően tavaly mintegy 85 milliárd forint maradt a cégeknél, munkavállalóknál. Hozzátette, hogy csak az idei esztendőben a 2,5 százalékos csökkentés miatt 200 milliárd forint marad a gazdaságban. Szólt arról is, hogy a 9 százalékos társasági nyereségadó Európában a legalacsonyabb.

Tavaly 12,9 százalékkal emelkedtek átlagosan bérek, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, ahogy a munkanélküliségi ráta sem volt még ilyen alacsony (3,8 százalék) az elmúlt 27 évben – mondta Varga Mihály.

Amíg csak egy munkanélküli is van Magyarországon, addig a kormánynak van dolga

– mondta, hozzátéve, a cél az, hogy régiós összehasonlításban a bérek tekintetében is az élre kerüljünk, aminek az alapja a hatéves bérmegállapodás.

A makrogazdasági folyamatok azt igazolják a tárcavezető szerint, hogy növekedési pályára állt az ország. A növekedés pedig nem csak attól függ, milyen évet zárt az autóipar, vagy épp a mezőgazdaság, hanem sokkal szélesebb bázisa van.

A magyar GDP 2017-ben 20 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet – húzta alá. Szólt arról is, hogy a hitelminősítőknél Lengyelország még jobban áll – két fokozattal –, de a magyar kormány jelenleg kedvezőbben tud 10 éves lejáratra állampapírt kibocsátani, azaz olcsóbban tudja finanszírozni az államadósságot.

Szerinte a következő években mindezek hatására meg is szűnhet a lemaradásunk a régióban.

Elmondta, hogy a kormány évente 145 milliárd forint hagy a cégeknél. Az egykulcsos, 15 százalékos szja-t tekintve ezüstérmesek vagyunk EU-ban.

A kkv-k adózásáról (kata, kiva) szólva kiemelte, hogy nagyságrendekkel csökkent a bürokrácia, de a következő években szeretnék elérni azt, hogy a cégek adóbevallását is az adóhivatal készítse majd el – a magánszemélyeknek már a NAV készíti el.

A miniszter kiemelte, hogy tavaly 609 milliárddal több adóbevétele volt az adóhivatalnak, miközben több mint 800 milliárd forintos adócsökkentést hajtottak végre.