Varga Mihály biztonságos növekedést vár

A jövő évben fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi büdzséről szóló előterjesztés parlamenti ismertetése során. Hozzátette, mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.

A tárcavezető beszámolójában elhangzott,

a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez.

A büdzsé összeállításakor a kabinet tekintettel volt a világgazdaságban zajló folyamatokra, amelyek válságba is fordulhatnak, így növekednek a tartalékok – hangsúlyozta Varga Mihály, hozzátéve, 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére emelkedik az idei évhez képest.

Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése, az unós módszertan szerinti adósságmutató 69,6 százalékra csökken. Az állam várhatóan jövőre is nullszaldósan működik – hangsúlyozta –, deficit továbbra is csak a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik.

Számos szakpolitikai terület forrása emelkedik:

Varga elmondta, a tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását is célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.

A családok támogatására szánt forrás 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot, havi 40 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye – folytatta Varga Mihály.

Jövőre valamennyi tej áfája 5 százalékra csökken, emellett 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A kormány lépéseket tesz azért is, hogy aki dolgozik, az jövőre is többet vihessen haza – emelte ki a miniszter. A jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a reálkereset alakulásának függvényében további 2 százalékponttal csökkenhet. Az idős munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítését célozza, hogy a nyugdíj melletti jövedelmek 2019-től nem viselnek szociális hozzájárulási adó- és járulékterheket – ismertette.

2019-től jelentősen bővülnek a társasági adóból igénybe vehető beruházási kedvezmények. A vállalatok 500 millió forint helyett évente 10 milliárd forint összegig képezhetnek adómentes fejlesztési tartalékot beruházásaikra. A kisvállalati adó belépési korlátja 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, és az adózó mindaddig az adónem alanya maradhat, míg bevételei meg nem haladják a 3 milliárd forintot.

Jövőre az egészségügyi hozzájárulás mellett a kulturális adó és a baleseti adó is megszűnik – mondta el a miniszter. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adó mértéke is csökken.

Varga Mihály a közszolgálati dolgozók béremeléséről szólva új elemként említette az önkormányzati köztisztviselők és kormánytisztviselők életpályáját, amelynek jogszabályi hátterét ősszel dolgozzák ki. Kijelentette,

A helyhatóságok több mint 737 milliárd forintos költségvetési támogatás mellett összesen 2750 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhatnak. A nyugdíjasok anyagi megbecsülése is a kormány célja, ezért várhatóan jövőre is lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére.

Varga Mihály arról is beszámolt, hogy uniós forrásokból jövőre összesen csaknem 2000 milliárd forintot fizetnek ki. Hozzátette, a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében a kabinet négyezer milliárd forintot fordít fejlesztések finanszírozására.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad, abban 24,7 milliárd forintos céltartalékot különített el a kormány. Az Egészségbiztosítási Alapnál ugyancsak a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol a költségvetés – tette hozzá –, itt fejlesztésre 40 milliárd forintos céltartalékot különítettek el.