Szimbolikus mérföldkőhöz ért Athén
Egy nagyon hosszú, nehéz út végét ünnepelhetjük. Ami most a legfontosabb, hogy a továbbiakban is építeni kell erre a teljesítményre, ragaszkodva a józan pénzügyi és gazdasági irányelvekhez – nyilatkozta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a CNBC-nek a görög mentőprogram lezárása kapcsán.
Az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) élén álló Mario Centeno is azt hangsúlyozta, hogy 2010 óta első alkalommal állítható biztonsággal, hogy Görögország meg tud állni a saját lábán. Sok elemző azonban úgy látja, inkább csak szimbolikus mérföldkő a nemzetközi mentőprogram hétfői hivatalos lezárása.
Mind az EU, mind a görögök jelentős pozitív fordulatként próbálják majd beállítani a hitelezői program végét, ám nem sok ünnepelnivaló van
– vélekedik a TS Lombard piackutató cég elemzője, Constantine Fraser. Athén pénzügyi önállóságának hírét már korábban beárazták a piacok, érdemi reakció tegnap nem volt, a tízéves állampapírok hozama csak minimális mértékben csökkent.
A görög kormány júniusban fellélegezhetett, amikor
az euróövezeti pénzügyminiszterek megszavazták a régóta várt adósságkönnyítést, a megállapodást azonban feltételekhez kötötték.
Athénnak többek között azt is vállalnia kellett, hogy az éves elsődleges költségvetési többlet 2022-ig a GDP 3,5 százaléka marad. Az ellenzéki politikusok mellett viszont a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kritikusan fogadta ezt a kitételt:
attól tartanak, hogy ez a követelés túlságosan megköti a kormány kezét, ráadásul hosszú távon a gazdasági növekedést is visszavetheti.
Az euróövezeti hitelezők szerint ugyanakkor ennek révén csökkenteni lehet majd a rettentő magas, tavaly év végén a GDP 178,6 százalékára rúgó államadósságot. Mind a kormánykoalíció élén álló Sziriza, mind az ellenzéki Új Demokrácia úgy véli, hogy a gazdasági növekedés ösztönzése mellett egyensúlyba kell hozni az adórendszert, jelenleg ugyanis aránytalanul magas a közepes jövedelműek adóterhelése. Egy kétgyermekes adózó tavaly a jövedelmének átlagosan 39 százalékát fizette be az államnak adó formájában.
A görög bankrendszer még Alekszisz Ciprasz szerint is „zombiüzemmódban” maradt. „A pénzintézetek nem tudják finanszírozni a gazdaságot” – jelentette ki a kormányfő. A bankok magukon viselik a válság nyomait: mérlegükben továbbra is magas, 48 százalékos a rossz hitelek aránya, ez pedig hitelezőképességükön is ront. A rossz hitelek kisöprése akár egy évtizedet is igénybe vehet.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.