A fővárosban már félmilliót keresnek a szellemi dolgozók

A gazdaságilag aktívak száma 4,6 millió főt tett ki 2018 második negyedévében, ez a 15–74 éves népességének 62,4 százaléka – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből. Az országban 55 ezerrel dolgoztak többen, mint 2017 második negyedévében, a munkanélküliek száma pedig 31 ezer fővel csökkent.

A foglalkoztatási ráta országosan egy év alatt egy százalékponttal 60,2 százalékra nőtt.

A foglalkoztatottak aránya a legtöbb megyében emelkedett. A legmagasabb foglalkoztatási arány Győr-Moson-Sopron megyében volt, 65,7 százalék, míg a legalacsonyabb Somogy megyében, 53 százalék. Budapest, Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém, Pest, Zala és Fejér megye büszkélkedhet még 60 százalék feletti foglalkoztatottsági mutatóval. Ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében még az 56 százalékot sem érte el a foglalkoztatottak aránya.

A munkanélküliségi ráta országosan az egy évvel korábbi 4,3-ről 3,6 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül Veszprém, Fejér és Nógrád megyékben 0,1 és 0,5 százalékpont közötti mértékben nőtt, a többi térségben viszont mérséklődött. A munkanélküliségi ráta 1,2 és 8,7 százalék között szóródott. Győr-Moson-Sopronban a legalacsonyabb ez a mutató, de Heves és Zala megyében is 2 százalék alatt maradt a munkanélküliek aránya. Nógrád, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 7 százalék feletti volt a ráta, utóbbiban volt a legmagasabb az országban.

Szembeötlő, hogy Somogy megye jelentősen javított ez év első negyedévéhez képest, akkor még 9 százalék feletti volt a munkanélküliek aránya, ugyanez érvénye Heves megyére is, akkor még 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta ott. Budapesten a munkanélküliségi ráta 2,9 százalék volt a második negyedévben, Pest megyében pedig 2 százalék.

Ez év első felében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 324 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 216 ezer forintot tett ki.

Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, az országos átlag mintegy 1,3-szeresét, nettó havi 272 ezer forintot. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek vitték haza a legkevesebbet, az országos átlag héttizedét, 149 ezer forintot – olvasható a KSH Fókuszban a megyék című kiadványában.

Országosan egyaránt 11,9 százalékkal emelkedtek a bruttó és a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés térségenként 9,8 és 13,8 százalék között szóródott. Tolna megyében volt a legkisebb mértékű, az ott dolgozóknak átlagosan 197 ezer forint ütötte a markát az első hat hónapban. Ellenben Baranyában emelkedtek a legnagyobb mértékben a bérek; s most csaknem 178 ezerre rúg a megyében élők nettó keresete. Továbbra is megmaradtak a béregyenetlenségek a földrajzi elhelyezkedés alapján. Míg Győr-Moson-Sopronban átlagosan már több mint havi 224 ezer forintot oszthattak be az ott élők, addig Békésben a munkavállalóknak még 159 ezer forint sem jutott.

A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 231, a szellemieké 426 ezer forintra bővült.

A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legnagyobb, 497 ezer, Békés megyében pedig a legkisebb, 305 ezer forint. A fizikai foglalkozásúak Győr-Moson-Sopron megyében kerestek a legjobban, átlagosan 285 ezer forint, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabbul, ez 172 ezer forintot jelentett.

Az átlagos havi munkajövedelem 340 ezer forint volt az első fél évben, 11,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A kereseten felüli egyéb munkajövedelem az országban, átlagosan 4,6 százalékot tett ki, aránya Fejér megyében volt a legmagasabb, 6 százalék, a legalacsonyabb pedig Békésben, 3,1 százalék.