Az export húzta a magyar gazdaságot

A z indikátorok alapján arra következtethetünk, hogy a válságnak vége, sőt a jelenlegi gazdasági ciklus felívelő szakaszának is a végéhez érhettünk – nyilatkozta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az utóbbira utal tudniillik a negyedév/negyedév GDP-növekedési ütem folyamatos lassulása, ahogy az igazított év/év GDP-adat is lassulásról árulkodik. Emellett az elmúlt három hónapban tetőzött az ipar és a kiskereskedelem teljesítménye. Virovácz Péter várakozásait támasztják alá a nemzetközi szervezetek és a hazai elemzők előrejelzései is:

a mostani 4 százalék feletti gazdasági növekedés lanyhulását vetítik előre, a következő évekre 3 és 4 százalék közötti GDP-bővülést prognosztizálnak.

Ennél optimistább a kormány, mert a konvergenciaprogram előrejelzése továbbra is 4 százalék feletti növekedést vár a következő négy esztendőben.

Kis, nyitott gazdaságként mind a tőke, mind a pénzpiac szempontjából megtépázták hazánkat a válság tovagyűrűző hatásai – magyarázta Virovácz Péter. A magyar külső adósság jelentős része devizában denominált volt az állami és a lakossági szektorban egyaránt – gondoljunk a deviza-jelzáloghitelekre és a devizakötvényekre. Emiatt az árfolyam óriási kockázatot hordozott magában. A pénzpiacok bedőlésekor e kockázatok valósággá váltak:

befagyott a hitelezés, és valósággal menekült a tőke az országból, ami a kurzus zuhanásához vezetett.

Az ING Bank vezető elemzője kifejtette, hogy az államadósság és a lakossági hiteltartozások az árfolyam gyengülésével nőttek, ezek pedig a reálgazdaságban is hosszú éveken keresztül éreztették hatásukat.

A magyar GDP 2014-ben érte el újra a válság előtti szintjét, vagyis a 2008-as 23 700 milliárd forintot – emlékeztetett Virovácz Péter. Azóta már messze előrébb tartunk, a magyar gazdaság kibocsátása idén év végére nagyjából 15 százalékkal haladhatja meg a válság előtti rekordszintet.

Amíg ez alapján azt mondhatjuk, hogy miközben a helyreállás megtörtént, addig a potenciális növekedés jóval lassabban épül újra – ez is azt jelzi, hogy a tartós növekedési pálya alacsonyabb, mint a válság előtt volt.

Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mostani alacsonyabb ütem sokkal egészségesebb szerkezetű, a deficitet évről évre kordában tartják, s az államadósság is csökkenő pályát mutat. Legnehezebben a fogyasztás állt helyre: a válság előtti szintet csak tavaly év elején értük el, ám azóta 6,5 százalékkal meg is haladtuk – jelezte az ING Bank szakértője.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható