Nem mozdulnak az ipari termelés mutatói

2018 szeptemberében az ipari termelés volumene 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 2,1 százalékkal mérséklődött.

Az ipari export volumene 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 15,7 százalékkal visszaesett, míg a feldolgozóipari export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé gyakorlatilag az előző év szintjén maradt.

Az ipar belföldi értékesítése 4,5, ezen belül a feldolgozóiparé 6,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 1,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 91, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,3 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 1,8, míg a közúti gépjármű gyártásáé 17,5 százalékkal visszaesett. A járműipar alacsony teljesítményszintje új rendelésmutatóiban is tükröződik.

A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 2,1 százalékkal mérséklődött. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 35 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 24 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,8 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 17,6 százalékkal a második legjelentősebb (súlyú) italgyártás nőtt.

Azon alágazatok közül, amelyekben csökkenést regisztráltunk, a pékáru, tésztafélék gyártása esett vissza a legnagyobb mértékben, 7,3 százalékkal.

Az alágak közül a legjobban, 13,7 százalékkal a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása emelkedett mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A másik közepes súlyú alág, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása kisebb mértékben, 0,7 százalékkal nőtt. A növekedési ütem lassulását a fémalapanyag gyártásának visszaesése okozta.

Folytatódott a növekedés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a kibocsátás 11,8 százalékkal bővült szeptemberben, nagyrészt a hazai eladások emelkedésének eredményeképpen.

A legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 10,1 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt, mindkét értékesítési irányban csökkenést mértünk.

Folytatódott a visszaesés a feldolgozóipar 5,9 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: a kibocsátás szeptemberben 7,9 százalékkal csökkent, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) visszaesése miatt.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 11,1 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, főleg a kivitel igen kedvezőtlen alakulása miatt.

Január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3,1 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,5, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6 százalékkal bővült.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,4 százalékos mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,4 százalékos létszámbővülés mellett következett be.

Csak Nyugat-Dunántúlon csökkent a termelés (0,9 százalékkal), a többi régióban 1,6 és 9,4 százalék közötti növekedést regisztráltunk.

Külföldről lassul a magyar ipar

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az idén nagyon változékony teljesítményt mutatott az ipar. Ezt mutatja többek között, hogy

kilencből öt hónapban visszaesés volt a szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok alapján és csak négyben volt növekedés Szeptemberben a tisztított adatok 2,1 százalékos visszaesést mutattak augusztushoz képest, hasonló mértékű havi csökkenésre legutóbb tavaly novemberben volt példa. Az exportértékesítés 4,2 százalékkal esett vissza.

A szektor felemás teljesítményére utal az is, hogy az ipari olló hónapok óta egyre nagyobbra nyílik: azaz a belföldi értékesítés egyre nagyobb ütemben nő, míg az exporteladásoknál pedig csökken a tempó.

A külföldi kereslet elérte a csúcsát és az export kevésbé járul hozzá a magyar ipar növekedéséhez. Az exporteladások ugyanis az első kilenc hónapban mindössze 0,5 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet. Az export botladozása pedig kockázatot jelent az ipari növekedés szempontjából

– fogalmazott a K&H Bank elemzője.

Az idei teljesítményt nézve az is kiderül, hogy a 4 százalékos éves növekedés eléréséhez nagyon lendületes, 7 százalékos bővülés kellene az utolsó negyedévben. Erre azonban nem sok esély van. Egyrészt az idén egyetlen hónapban, áprilisban ért el 7 százalék feletti pluszt az ipar és ez is csak egyetlen kiugró adat volt. Másrészt a bázis is viszonylag magas, a múlt év októberében és novemberében 7,6, illetve 3,1 százalékos volt a többlet. Hozzátette:

Összességében nem látszik, miért tudna kiemelkedő bővülést elérni az év végén az ágazat. Ennek fényében 3 százalék körüli éves növekedésre van kilátás.

A gumigyártás és a kőolaj-feldolgozás élen jár

Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette, a termelés növekedéséhez a gumigyártásban és a kőolaj-feldolgozásban tapasztalt növekedés mellett az élelmiszergyártás és a villamos energiához köthető iparágak számottevő bővülése is hozzájárult.

Hangsúlyozta:

a bővülő iparágak lehetőséget biztosítanak a magyar gazdaság járműipari függőségének csökkentésére.

Az államtitkár hozzátette: egyre több iparág képes olyan versenyképes termékek előállítására, amelyek a következőkben meghatározhatják a gazdaságot.

Az ipari termelés növekedésében komoly hajtóerőnek számítanak – a versenyképességet is biztosító – kormányzati beruházások – fogalmazott Pomázi Gyula.