Nőtt az infláció idén októberben

Az élelmiszerek ára 4,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5, a liszté 7,6, a kenyéré 5,5 százalékkal magasabb, a cukoré 20,2 százalékkal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányáruké 7,3 százalékkal. A háztartási energia 1,3 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,7, a tűzifa 9,5 százalékkal. A járműüzemanyagokért 16,2 százalékkal kellett többet fizetni 12 hónap alatt, tavaly októberhez viszonyítva – írja a KSH.

A jelentés szerint szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a liszt 2,0, az idényáras élelmiszerek 1,9, a kenyér, valamint a sajt 1,8–1,8, a tojás 0,7 százalékkal drágult, miközben a cukor 1,1, a sertéshús 0,8 százalékkal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal többe kerültek.

A szeszes italok, dohányáruk ára 1,1 százalékkal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt.

A háztartási energia 0,3 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 3,0, a tűzifa 1,4 százalékkal. A járműüzemanyagokért 1,1 százalékkal kellett többet fizetni.

Idén január–októberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal nőttek.

Elemző: meglepőek az adatok

A KSH adata egyértelműen meglepetést jelentett, hiszen a piac jelentős része az inflációs mutató enyhe csökkenésére számított. Ez utóbbit meg is kapta, csak éppen a maginfláció esetében, ugyanis hosszú hónapok változatlansága után, a maginflációs mutató jelentősen, 2,2 százalékra csökkent – reagált az inflációs adatokra Virovácz Péter az ING makrogazdasági elemzője. Hozzátette, ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy olyan egyedi hatások tartották magasan az inflációt, amely egy jegybank monetáris politikáját érdemben nem befolyásolja.

A meglepetés mögött egyébként egyértelműen az élelmiszerárak húzódnak meg, ahol elmaradt a megszokott szezonális árcsökkenés. Ez a gyengébb terméseredményekkel hozható összhangba – fejtette ki az elemző. Hozzátette, ezt leszámítva a várt inflációs folyamatok érzékelhetőek:

a bázishatás miatt alacsonyabb árfelhajtó hatás az üzemanyagoknál, csökkenő árak a tartós fogyasztási cikkek esetében, messze átlag feletti drágulás a szeszes italok és dohányáruk körében és átlag alatti, nagyjából stabil áremelkedési ütem a szolgáltatások területén.

Előre tekintve a következő hónapokban a bázishatás miatt az infláció némiképp mérséklődhetne, azonban a jövedéki adó változása és a gyengébb terméseredmények nyers élelmiszerekre gyakorolt hatása miatt ez nem feltétlenül érvényesül majd. Összességében tehát a 3,0-3,4 százalékos sávban ragadhat az inflációs mutató az év hátralévő részében – véli Virovácz Péter.