Stagnál egy ideje a munkaerőpiac

A július–szeptemberi időszakban mindössze 3 ezerrel több embernek volt munkahelye, mint a május–júliusi időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, tehát gyakorlatilag stagnált a foglalkoztatottság Magyarországon az utóbbi hónapokban. Ráadásul a nyári hónapokra esik az idénymunkák dandárja. Budapesten 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, de nőtt a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint a Dél- és az Észak-Alföldön.

A munkanélküliségi ráta szeptemberben 3,9 százalékon állt a 15–64 évesek körében, ez csupán 0,2 százalékpontos csökkenés az elmúlt év azonos időszakához képest, a júliusi mélyponthoz viszonyítva pedig 0,3 százalékpontos emelkedés. A munkanélküliek száma 177,7 ezer főre nőtt, miközben az új, nem támogatott álláshelyek száma 51 ezerrel bővült. Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter a Világgazdaságnak azt mondta: a némiképp gyengébb mutatók ellenére a munkaerőpiac feszessége továbbra is történelmi csúcsa közelében van. Az elmúlt pár hónap emelkedő munkanélküliségi rátájában szerepet játszhatott az is, hogy egyre többen térnek vissza az aktív álláskereséshez, a számuk pedig erőteljesebben bővül, nagyobb mértékben emelkedik, mint a foglalkoztatottság. A foglalkoztatottak száma 4 millió 486 ezer fő, vagyis éves bázison ez 36 ezer fős növekedés.

Virovácz Péter szerint a potenciális munkaerő-tartalék szűkül, a munkaerőpiac egyre telítettebb, ezért számottevő javulásra nem lehet számítani a közeljövőben. Ha a munkaerőpiacon újra megjelenők gyorsan el tudnak helyezkedni, akkor az év végére 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.

A Takarékbank elemzője, Horváth András lapunknak jelezte: az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezerrel gyarapodott az utóbbi egy évben, közben a közmunkásoké 54 ezerrel csökkent. Mérséklődött a külföldi telephelyen dolgozók száma is, igaz, csupán

6 ezerrel. Az is tény, hogy a munkanélküliek száma 5 ezerrel meghaladta az előző három havi átlagot, és 10 ezerrel maradt el az egy évvel ezelőttitől. Az elemző a munkanélküliség minimális emelkedését arra vezeti vissza, hogy gyorsan halad a közmunkások leépítése, amit egyelőre az elsődleges munkaerőpiac továbbra is robusztus bővülése sem képes teljesen ellensúlyozni. A kulcs az oktatás és a képzés a munkaerőhiány mérséklődése szempontjából.

A 20–64 éves korosztály 74,6 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de például Csehországban – ahol a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint Magyarországon – az arány 78,5 százalék.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható