A vártnál is nagyobbat ugrott a magyar gazdaság

2018 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest

a GDP volumene 4,9 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt III. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata 0,1 százalékponttal nagyobb volumennövekedést jelez.

A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a piaci alapú szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye és az iparban a nagyobb hozzáadott érték tartalmú ágazatok jelentős növekedése magyarázza – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából.

Az építőipar húzza a termelési oldalt

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike bővült.

Az építőipar hozzáadott értéke 28 százalékkal emelkedett, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés jellemző.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (6,9 százalék) érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4 százalékkal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 5,1, a szállítás, raktározásé 3,7 százalékkal emelkedett.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke nem változott.

A bruttó hazai termék 2018. III. negyedévi, 4,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,1, az ipar 0,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalékpont), illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb.

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,3 százalékkal nőtt, ezen belül a legtöbb kiadási csoportban szintén volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül

a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett.

A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2 százalékkal bővült, a közösségi fogyasztásé lényegében stagnált (+0,1 százalék). A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3 százalékkal lett nagyobb.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a III. negyedévben 20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben, előbbi nagyobb ütemben nőtt. Szinte valamennyi gazdasági ágban bővült a beruházási volumen.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal nőtt.

A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 7,2 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 444 milliárd forint aktívum keletkezett, ezen belül az áruforgalom egyenlege deficitessé vált. Az export volumene 3,4, az importé 5,9 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 3,2, a behozatal 6,6 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 4,2, importja 2,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2018. III. negyedévi 4,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,7, a bruttó felhalmozás 4,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

2018 III. negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján történik.)

A termelési oldalon az építőipar bruttó hozzáadott értéke 7,6, a mezőgazdaságé 3, a szolgáltatásoké 0,9, az iparé 0,4 százalékkal bővült.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,2, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,3 százalékkal bővült, a közösségi fogyasztásé nem változott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,4 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export 2,6, az import 0,5 százalékkal mérséklődött.

A családok egyre többet tudnak költeni

A mostani adatok azt is megerősítik, hogy számos nemzetgazdasági ág érdemben segítette elő a növekedést – áll a Pénzügyminisztérium közleményében.

A hatéves adócsökkentési és béremelési megállapodás eredményeként ma már nemcsak több mint 4,5 millió embernek van munkája, hanem a bérek is dinamikusan, 11,7 százalékkal emelkednek. Ez megmutatkozik a rendelkezésre álló jövedelmek felhasználásában:

A gazdaságfejlesztésre fordított források hatékony felhasználását mutatja a beruházások jelentős, 20 százalékos növekedése. Mindezeken túl a mezőgazdasági termelés esetén ugyancsak bővülést láthatunk – közli a PM.

A szolgáltató szektor húzza a szekeret

A termelési oldalon visszaköszön a felhasználási oldal struktúrája és egyoldalúsága.

– mondja Virovácz Péter, az ING elemzője.

A 2013 óta a legerősebb negyedévét produkáló szolgáltató szektort elsősorban az információ, kommunikáció és a kereskedelem, vendéglátás ágak húzták. Az előbbit a munkaerőhiány szülte digitalizáció, utóbbit a lakosság vagyoni helyzetének javulása magyarázhatja. Az építőipari teljesítmény a tavalyi évi magas bázis mellett némileg mérséklődött, miközben a gyenge külkereskedelemmel párhuzamosan

Az ipar és az építőipar együttesen is csupán 1 százalékpontot adott hozzá a növekedéshez. A mezőgazdaság hozzáadott értéke éves bázison csökkent, de az ágazat alacsony súlya miatt érdemben nem befolyásolta a nemzetgazdaság teljesítményét.

További érdekes fejlemény, hogy egyre nagyobb a termékadók- és támogatások növekedési hozzájárulása, vagyis a kormányzat jövedelme, ami a gazdaság folyamatos fehéredésével lehet összefüggésben.

Ugyanakkor a szerkezetben némi változást várunk a nettó export javulásával, ahogy az új ipari kapacitások belépnek a rendszerbe. Összességében 2018-ban 4,2 százalékos GDP-bővüléssel számolunk.