Így alakult az ország külkereskedelme októberben

A kivitel értéke 9 milliárd 474 millió euró (3069 milliárd forint), a behozatalé 9 milliárd 170 millió euró (2970 milliárd forint) volt októberben. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest euróban kifejezve az export értéke 6,7, az importé 9,8 százalékkal emelkedett. A termék-külkereskedelem aktívuma 221 millió euróval csökkent – jelentette a KSH. Adataik szerint a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala importban 7,0, exportban 4,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 2,0 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz viszonyítva 4,5, a dollárral szemben 7,0 százalékkal gyengült.

A gépek és szállítóeszközök tavaly októberi áron számított kereskedelme a kivitelben 7,9, a behozatalban 10 százalékkal növekedett.

A közúti járművek exportja szinte alig változott, importja kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A behozatal növekedésében a személygépkocsik, valamint az áruszállító gépjárművek forgalomváltozása dominált. Az energiafejlesztő gépek és berendezések exportja kismértékben csökkent, importja valamelyest emelkedett. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportja több mint negyedével, importja ennél jóval nagyobb mértékben, közel felével emelkedett. Az export és az import növekedése a hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és továbbítására vagy helyreállítására szolgáló gépek, valamint a mobiltelefonok és azok alkatrészeinek forgalomváltozásával függ össze. A kivitelben jelentős volt még a televíziókészülékek, a behozatalban pedig a rádióhullám elvén működő készülékek alkatrészeinek a forgalomváltozása. A villamos gépek, készülékek és műszerek exportja és importja szinte azonos mértékben, több mint tizedével bővült. A növekedést importban az elektronikus integrált áramkörök, valamint az áramkör kapcsolására és védelmére szolgáló készülékek, míg exportban az elektromos vezérléshez szükséges kapcsolótáblák forgalomváltozása eredményezte.

A feldolgozott termékek exportvolumene 6,6, az importja 8,9 százalékkal nőtt.

A gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek kivitele több mint tizedével, behozatala hatodával növekedett. Az emelkedést mindkét irányban a gyógyszerek, illetve exportoldalon még a terápiás és egyéb célokra előkészített emberi és állati vér forgalma eredményezte. A műanyag-alapanyagok exportja kismértékben, importja több mint tizedével emelkedett. A szakmai, tudományos ellenőrző műszerek forgalma exportban közel tizedével, importban pár százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A kivitelben az automata szabályozó vagy ellenőrző műszerek és azok alkatrészeinek, a behozatalban viszont az ellenőrző és mérő műszerek és azok alkatrészeinek forgalomváltozása dominált. A vas- és acélexport tizedével, importja közel ugyanekkora mértékben növekedett: a növekedés mindkét irányban a síkhengerelt vastermékek forgalomváltozásával függ össze. A színesfém kivitele és behozatala is kismértékben emelkedett, mindkét irányban az alumíniumlap, -lemez és -szalag, importban a megmunkálatlan alumínium és rézhuzal, exportban pedig az alumíniumrúd és -profil forgalma is jelentős volt. Az egyéb fémtermékek forgalma kivitelben pár százalékkal, behozatalban viszont több mint tizedével meghaladta az előző év azonos időszakának a szintjét.

Az energiahordozók importvolumene 14, exportvolumene 7,1 százalékkal csökkent.

A kőolaj és kőolajtermékek behozatala és kivitele is kismértékben mérséklődött. A természetes és mesterséges gáz importja több mint harmadával, exportja közel hetedével visszaesett. A villamos energia behozatala közel tizedével emelkedett, míg exportja kismértékben csökkent.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 3,6, az importé 7,9 százalékkal bővült.

A gabona és gabonakészítmények exportja kissé mérséklődött, míg az importja közel tizedével nőtt. Kivitelben az árpa forgalmának a csökkenése, behozatalban a kenyér és más pékáru forgalmának a növekedése dominált. A hús és húskészítmények importja több mint tizedével, exportja közel ugyanekkora mértékben nőtt. A növekedés behozatalban és kivitelben egyaránt az elkészített és konzervált hús, valamint az élelmezési célú baromfi forgalomváltozásának tulajdonítható. Az ital exportja több mint ötödével, importja több mint hatodával nőtt. A növekedés behozatalban az ásványvíz és szeszes ital, kivitelben az ásványvíz és a bor forgalomváltozásával függ össze.

A dohány és dohányáru importja kismértékben meghaladta az előző év azonos időszakit, exportja viszont közel 50 százalékkal emelkedett. Behozatalban a feldolgozatlan dohány, kivitelben a szivar és cigaretta forgalma dominált.

Az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 8,0, az onnan érkező behozatalé 5,6 százalékkal emelkedett. A termék-külkereskedelmi többlet 167 millió euróval nőtt, és 1 milliárd 63 millió eurót tett ki. Az export 82, az import 73 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene nem változott, a behozatalé viszont 12 százalékkal emelkedett. A termék-külkereskedelmi mérleg ebben a viszonylatban 388 millió euróval romlott, és 759 millió eurós passzívumot mutatott – írja a KSH.

A jelentés végül kitér arra is, hogy a január–októberi időszakban a kivitel értéke 87,9 milliárd euró (27 946 milliárd forint), a behozatalé 82,8 milliárd euró (26 308 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 4,7, a behozatalé 6,3 százalékkal emelkedett.

A termék-külkereskedelmi mérleg többlete 1 milliárd 660 millió euróval csökkent, és 5,2 milliárd eurót tett ki.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala importban 3,7, exportban 2,8 százalékkal nőtt az előző év első tíz hónapjához viszonyítva. A cserearány 0,9 százalékkal romlott. A forint az euróhoz képest 3,1 százalékkal le-, a dollárhoz viszonyítva 3,2 százalékkal felértékelődött.