Reneszánsz helyett elhúzódó agónia
A szénbányászat nemzetstratégiai fontosságú ágazat volt Donald Trump számára, legalábbis a 2016-os elnökválasztási kampányban, amikor számos billegő körzetet az ott dolgozó vájárok szavazataival tudott átfordítani a maga javára. Az energiatermelési vertikumban azonban Trump hangzatos ígéreteivel sem tudtak áttörést elérni, azaz hiába hozzák a felszínre a szenet tonnaszám példának okáért a pennsylvaniai, a wyomingi vagy a nyugat-virginiai bányászok, ha a szenes erőművek nem tudnak ebből versenyképes áron áramot termelni.
Márpedig e téren súlyos gondok mutatkoznak: a hivatalos adatok szerint Trump minden erőfeszítése, a környezetvédelmi szabályok jelentős enyhítése és a szénbányászatot sújtó, a párizsi klímaegyezményben vállaltakkal összhangban – még Barack Obama elnöksége idején – elrendelt korlátozások feloldása sem tudott lendíteni az iparágon.
Szemléltetésképpen: a Trump-érában eddig harminc Mátrai Erőmű méretű létesítményre tettek lakatot az üzemeltetők. És a bezárási hullám folytatódik, hiszen az idén 8422 megawattnyi szenes áramtermelés esik ki a rendszerből, de 1500 megawattnyi atomenergiától, azaz mintegy háromnegyednyi Pakstól is elbúcsúznak.
A széntüzeléssel előállított áram termelése 2011-ben tetőzött 317 400 megawatton, azóta a hanyatlása megállíthatatlan, aminek két oka is van: egyrészt a magas beruházási költségű, de alacsony költséggel üzemeltethető, megújuló energiaforrásokra épülő létesítmények, másrészt a szintén egyre olcsóbban kitermelhető palagáz és földgáz használatának az előretörése.
Ami a szenesek szempontjából a nagyobb baj, hogy a bányanyitási és -fenntartási költségek eközben megszaladtak, a fejlesztéseket sorra lövik vissza a befektetők a vállalhatatlan megtérülési mutatókra hivatkozva. Ezen az a felmelegített terv segíthetne valamennyit, amelyet a Trump-kormány energiaügyi minisztere, Rick Perry vezetett elő 2017-ben, kiváltva mind a gáz- és olajipari, mind a megújulókat támogató lobbi heves ellenállását.
Ennek lényege, hogy az elöregedő szenes és az érett korba lépett atomerőművek szövetségi támogatást kapnának, megelőzendő a bezárásukat. A tervet a Szövetségi Energia-szabályozási Hatóság (FERC) vezetője, Kevin McIntyre elnök is ellenezte, igaz, a január eleji halála miatt megüresedő posztra Trump most lojális embert jelölhet, aki végre sínre teheti a csillét.
A villamosenergia-rendszer fenntarthatóságához ugyanis elengedhetetlen e két energiaforrás használata. Ezen erőművek alapból garantálják a folyamatos áramellátást, a megújuló források azonban a napsütés és a szél periodikus jellege miatt rendszerbiztonsági szempontból kockázatosak. Elterjesztésük a zéró emisszió miatt kiemelt fontosságú cél, bár a párizsi klímavédelmi egyezményből kilépő, a globális felmelegedést humbugnak tartó amerikai elnöktől e téren konstruktív hozzáállás nem várható el.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.