Pozitív meglepetést okozott a növekedés

A magyar gazdaság 4,9 százalékkal bővült 2019 második negyedévében éves alapon, ezzel felülmúlva az elemzői várakozásokat. A GDP növekedése 0,2 százalékponttal lett magasabb, mint a Világgazdaság elemzői konszenzusa.

Javított az idei növekedési várakozásán a Pénzügyminisztérium

Varga Mihály szerint még a tárcát is meglepte a második negyedéves, 5,1 százalékos növekedési adat.

A Konvergencia-programban szereplő 4 százalék helyett, 4,3 százalékos növekedést prognosztizálhatunk

– jelentette be Varga Mihály, pénzügyminiszter. A beruházások és a lakossági fogyasztás továbbra is támogatja a növekedést. A kockázatok változatlanok, továbbra is veszélyt jelent a Brexit, a kereskedelmi háború, a világgazdaság lassulása, ami az autóipart mélyen érinti, ugyanakkor a német autógyárak csak később nyúlhatnak a költséghatékony magyar gyárakhoz. Nem kizárt, hogy az ősz folyamán költségvetési módosítás történjen, mivel az államháztartás bevételei jobban alakulnak a vártnál, ugyanakkor a családtámogatási lehetőségekkel többen élnek a vártnál. Ha érdemi módosítás lesz, az október 13 után következhet be. Ha az előrejelzéstől eltérnek az adatok, akkor kedvező irányba jöhet az eltérés.

Az első negyedév után is tovább nőtt a magyar gazdaság, ami még a Pénzügyminisztérium várakozását is felülmúlta, ami az EU élmezőnyében foglal helyet. Látjuk a változásokat az exportpiacokon, de a növekedés így is magas marad a második félévben. Jól látható, hogy a bővülést mi hajtotta, a második negyedévben a kormányzati intézkedések 1,6 százalékponttal emelte a dinamikát. A hatéves bérmegállapodás, a Versenyképesebb Magyarországért Program, a családtámogatási rendszer, az állami beruházások támogatták jelentősen a magyar gazdaságot. A bérfelzárkózásnak köszönhetően erős a lakossági fogyasztás, az új exportkapacitások és az uniós források hatékony felhasználása. A részadatokból már lehetett látni, hogy erős adatról lesz szó, az ipar 4,7, a kiskereskedelem pedig 5,4 százalékkal nőtt – mindezeknek köszönhető, hogy az EU átlagos bővülését (1,3 százalék) közel 4 százalékponttal múlja felül a magyar gazdaság teljesítménye. A mostani növekedési adat azért megbecsülendő, mert a kétezres évek közepével ellentétben egyensúlyban lévő államháztartás és csökkenő adásságráta mellett értük el, ami a fenntarthatóságát biztosítja.

A vártnál erősebb GDP-adat érkezett

2019 első félévében átlagosan 5,1 százalékos év/év bővülésről beszélhetünk, amely a féléves adatokat nézve 2004 óta a legmagasabb – írta kommentárjában Virovácz Péter.

Az ING szenior elemzője szerint a vártnál erősebb adat abból a szempontból meglepetést jelent, hogy az adott időszakban a havi ágazati adatok egyértelműen lassulást vetítettek előre.

Ennek ellenére a vártnál kisebb mértékben esett vissza a növekedési ütem az első negyedévhez képest. Mivel egyelőre nincsen információ arra vonatkozóan, hogy melyik ágazat milyen mértékben járult hozzá a növekedéshez, illetve annak lassulásához, így a KSH rövid kommentárjára, valamint saját számításainkra hagyatkozunk. Ezek alapján elmondható, hogy a fő ágazatok, vagyis

ugyanakkor még mindig igen erős expanzióról beszélhetünk. Ezt az is jól mutatja, hogy az Eurózónához képest továbbra is nagyjából 3,5 százalékpont feletti növekedési többletet tud felmutatni a hazai gazdaság.

„Várakozásaink szerint az év második negyedévében folytatódhat a lassulás, amely elsősorban a külső környezet romlásával magyarázható. A kereskedelmi háború eszkalálódása, a globális lassulás, a német ipar gyengélkedése és a Brexit körüli bizonytalanságok hatása egyre inkább érződik majd a magyar gazdaság teljesítményében” – mutatott rá az ING elemezője. Hangsúlyozta, 2019 egészében 4,5 százalékkal bővülhet a GDP, amely mind a kormány (4 százalék), mind pedig az MNB (4,3 százalék) várakozásainál is optimistább.

Ipar és az építőipar miatt hasítunk

A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, noha az ipar és az építőipar növekedése jelentősen lassult az első negyedévhez képest. A gazdasági növekedés motorja a kétszámjegyű bérdinamika miatt növekvő fogyasztás, valamint a szinte minden területen jelentkező beruházási boom – ezt már Suppan Gergely írta elemzésében. A Takarékbank vezető elemzője úgy véli, hogy a beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem a lakás-, iroda-, szálloda, ipari-, logisztikai beruházások, valamint a soha nem látott mértékű működőtőke beáramlás, az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd forint után. Ennek köszönhetően

az év első felében a hazai ipar teljesítménye látványosan elvált a német, valamint általában az európai iparétól,

köszönhetően a folyamatosan üzembe lépő új egységeknek, valamint új gépkocsi modellek hazai gyártásának, amelyek így ellensúlyozták a kifejezetten gyenge külső keresletet. Az építőipar kibocsátása a második negyedévben jelentősen lassult, részben a magasabb bázis, részben pedig az igen kedvezőtlen időjárás hatására, ami átmeneti lehetett, így az építőipar ismét lendületet kaphat a kifejezetten magas szerződés állományoknak és a következő években is várhatóan érkező, akár tízezer milliárd forintos megrendeléseknek köszönhetően. A csapadékos időjárás azonban érdemben javíthatta a mezőgazdaság kilátásait az év eleji borús előrejelzésekhez képest.

A második félévben a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv is lökést adhat a gazdaságnak, amelyek ellensúlyozhatják a külső környezet negatív hatásait, így csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a GDP növekedése elérheti a 4,8 százalékot a tavalyi 4,9 százalék után. Bázishatások, lassuló, de továbbra is magas bérdinamika, valamint a romló külső kilátások miatt a növekedés jövőre 3,7 százalékra lassulhat, amit támogat a szőkő- és munkanaphatás is, mivel jövőre négy munkanappal lesz több az idei évhez képest.

A hazai GDP növekedése messze felülmúlta a 4,4 százalékos román, az 1,9 százalékos szlovák, valamint a 2,7 százalékos cseh növekedést, egyúttal kifejezetten erős felzárkózásra utal, mivel az előzetes adatok szerin az euró-övezeti növekedés csupán 1,1 százalék volt a második negyedévben, így fennmaradt a négy százalékpontos növekedési előnyünk.

Németország szerepe nem elhanyagolható

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően lassult, annál azonban kisebb mértékben a GDP növekedési üteme. A 4,9 százalékos adat kiemelkedőnek számít és feltehetően továbbra is az egyik legmagasabb érték az Európai Unióban. A GDP-adatokban egyelőre csak korlátozottan jelent meg, hogy a kiskereskedelmi forgalom, az ipari és az építőipari termelés növekedése lassult, és az is, hogy a legfontosabb kereskedelmi partner, Németország gazdasági teljesítménye csökkent. A GDP motorja továbbra is a változatlanul erős bérdinamika hajtotta fogyasztás maradhatott, de jelentős szerepe lehetett a beruházásoknak is.

Az év hátralévő részében várhatóan tovább lassul majd a GDP növekedési üteme, de az év egészére a Századvég szakértői így is dinamikus, 4,5 százalékos növekedést várnak, amire külső tényezők jelentenek kockázatot elsősorban a német gazdaság teljesítménye, a Brexit körüli bizonytalanság, illetve a vámháború fokozódása.

Stabilak a beruházások

A növekedés szerkezete egyelőre nem ismert, hiszen a részletes adatokat majd csak augusztus 30-án publikálja a KSH. A hivatal szűkszavú kommentárja szerint a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, a mezőgazdasági szektor körül pedig számottevő a bizonytalanság. A rövid kommentár alapján az összkép nagyon hasonló volt az első negyedéves gazdasági növekedéshez – írta elemzésében Varga Zsombor. Az Erste makrogazdasági junior elemzője úgy látja: a felhasználói oldalon valószínűsíthetően továbbra is épen maradhattak a belső növekedési motorok, a lakossági fogyasztást továbbra is erős bérnövekedés kíséri, a beruházások is stabilak maradtak még. A júniusi szektor szintű csökkenés ellenére az ipar is érdemben járult hozzá a növekedéshez a második negyedévben.

Ami az idei évi kilátásokat illeti, továbbra is úgy látjuk, hogy a növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét a lakossági fogyasztás jelenti majd. A feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem igazán sugallják a fogyasztás lassulását az idei évre nézve. A beruházások növekedése a 2018-as kiemelkedő adat után lassulhat ugyan, azonban összességében továbbra is magas maradhat, s éves szintű növekedés 8-12 százalék körül alakulhat. Lassulhat azonban az ipar, amennyiben a júniusi negatív ipari adat valóban az európai lassulás tartós begyűrűzésének előhírnöke volt. A teljes 2019. évi gazdasági növekedésre 4,5 százalék az előrejelzésünk, az első félévi 5,1 százalékos növekedéshez képest tehát lassulás várható, azonban előrejelzésünket felfelé mutató kockázatok övezik.