3,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta

A június-augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 16 ezerrel 157 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal 3,4 százalékra csökkent éves összevetésben; a nőknél volt jelentősebb mértékű a javulás – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Mindeközben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezer főre emelkedett, vagyis 34 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.

Csökkent a munkanélküliség

A statisztikai hivatal adatai szerint a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 82 ezer főt tett ki, ezzel a munkanélküliségi rátájuk 3,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A nők esetében a munkanélküliek aránya 75 ezerre csökkent, így rátájuk 0,6 százalékponttal javult és 3,6 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma elérte a 34 ezret, munkanélküliségi rátájuk 10,3 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves, úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké 2,5 százalékot tett ki.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,1 hónap volt, a munkanélküliek több mint harmada legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Hetven százalékon a foglalkoztatási ráta

A foglalkoztatottak létszáma minimálisan, 0,8 százalékkal emelkedett, és elérte 4 millió 517 ezer főt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 61 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 41 ezer fővel csökkent a nyár folyamán az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 444 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,8 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezer fővel, 2 millió 441 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,0 százalékponttal, 77,5 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 2 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,0 százalékra változott.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottság lényegében nem változott, számuk 293 ezer, foglalkoztatási rátájuk 29,0 százalék volt – írja a KSH. A legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 21 ezerrel, 3 millió 450 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,4 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 701 ezer főt tett ki, a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.

A KSH összesített adatai szerint a 15-64 évesek körében a foglalkoztatottsági ráta 70,2 százalékon állt. A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2, a nőknél 67,7 százalék.

Ezt kellene megugrani a teljes foglalkoztatottsághoz

Az adatok megjelenését követően a Pénzügyminisztérium kifejtette, a közfoglalkoztatás nagyarányú csökkenésével folyamatosan nő a versenyszféra létszáma, 2010 óta több mint 700 ezerrel többen dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon. A nők foglalkoztatási helyzete is nagymértékben javult, ilyen sokan még nem dolgoztak a rendszerváltozás óta.

A foglalkoztatottak száma a közszolgáltatások kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2019. II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest

– kommentálta a statisztikai hivatal adatait Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette, a feldolgozóiparban 4 ezer, az építőiparban 2 ezer új munkahely keletkezett, a mezőgazdaság területén 8 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 33 ezer új állás jött létre. A közszolgáltatások területén ugyanakkor 2 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon. Az elemző jelezte, a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, habár a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, amivel már kijelenthető lenne a teljes foglalkoztatottság.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kiemelte, hogy a 65-74 éves korosztályban 2006 elején mindössze 22 ezer foglalkoztatott volt, ez 2007 közepére 30 ezerre emelkedett, majd a válság éveiben ezen a szinten stagnált. Változás csak 2011-től következett be, ekkortól egészen 2015 közepéig 30-35 ezer között mozgott az ebben a korosztályban foglalkoztatottak száma. Ezután fokozatos emelkedés következett, amely az idén május-júliusig tartott, amikor 77,8 ezer foglalkoztatott volt.

A legfrissebb adatokból megtorpanás látható: június és augusztus között ugyanis 74 ezren voltak, azaz közel 4 ezer fővel mérséklődött a foglalkoztatottak száma a 65-74 évesek korcsoportjában

– hívta fel a figyelmet az elemző. Elismerte ugyanakkor, hogy az érintett korosztály teljes létszámához képest ma jóval többen dolgoznak: 2006-ban 2,5 százalékos volt a foglalkoztatottak aránya, most pedig 6,8 százalékot tesz ki, tehát hosszú távon jelentősen nőtt az aktivitás. Németh Dávid végül közölte, hogy továbbra is feszes a munkaerőpiac és alacsony a munkanélküliségi ráta, amiben rövid távon számottevő változás nem várható.