Célkeresztben az energiaellátás függetlenségének előmozdítása

Kaderják Péter elmondta: egy kimondottan ügyfélcentrikus energiastratégiában gondolkodnak, amely továbbra is előtérbe helyezi a hazai energiaellátás biztonságát, ugyanakkor az energiaszektor klímabarát átalakítását is célul tűzi ki. Hozzáfűzte:

óriási beruházásokat igényel majd a világon, ezen belül Európában, így Magyarországon is az átállás egy „karbonszegény gazdaságra”,

most próbálják felmérni, hogy mennyibe is kerülne ténylegesen annak a karbonsemlegességnek az elérése, amelyet az Európai Unió 2050-ig célul tűzött ki.

„Kimondhatatlanul sok milliárdról van szó ezekben a számításokban, (...) Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbálja kihasználni az ezekben rejlő lehetőségeket és olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek Európa és Magyarország problémáira is válaszokat tudnak adni” – mondta.

Az államtitkár szerint a karbonsemlegességet legjobban az árampiac átalakításával lehet növelni, ebben a szektorban 2030-ra 80 százalékos, 2040-re pedig 90 százalékos karbonmentességet tartanak elérhetőnek úgy, hogy közben a villamos energia import aránya lehetőleg 20 százalék alá csökken.

Okosítani kell

A célok eléréséhez jelentős hálózatfejlesztésre, „hálózat okosításra”, a szolár energia hatékonyabb felhasználására van szükség – fűzte hozzá.

Kaderják Péter úgy fogalmazott: a gázszektorban az ellátás biztonságának növelése mellett a hazai gázfogyasztás mérséklődésével számolnak, noha tudják, hogy ezzel kapcsolatban a gázipar szereplőinek más a véleménye. Kijelentette:

2030-ig számításaik szerint akár 1,5-2 milliárd köbméternyivel is csökkenthető a hazai földgázfelhasználás, ehhez azonban az energiafelhasználás hatékonyságát növelő fejlesztésekre van szükség.

Elmondta, a hazai gázkitermelést a kialakított stratégia szerint szeretnék a lehető legmagasabb szinten tartani, miközben a teljes gázszektor „zöldítéséről” gondolkodnak, szerintük a földgáz kiegészítéseként a „zöldgáz” vagyis a biometán, illetve a megújuló villamos energiával előállított hidrogén felhasználása is alternatívát jelenthet.

Az államtitkár felsorolása szerint a nemzeti energiastratégia ajánlásokat fogalmaz meg például az energiatudatos és hatékony magyar otthonok kialakítására, az ipari és közintézmények energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedés zöldítésére, illetve energetikai innovációs projektek kidolgozására és a szemléletformálásra is.