Építőipar: másfél év után először egyszámjegyű növekedés

Másfél éve minden hónapban rendre kétszámjegyű növekedést jelez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a havi építőipari termelési gyorsjelentésben, a szerdai 5,9 százalékos emelkedést tükröző adat mindezek után meglepetés. Nem meglepetés azonban az ágazati szereplőknek, akik már korábban jelezték, hogy a tavalyi rendkívül magas bázishoz képest most jönnek a szerényebb számokat mutató hónapok.

Augusztusban a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal mérséklődött. Az épületeknél lakó-, kulturális és ipari épületek építése eredményezte a növekedést.

– közölte a KSH.

Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 12,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, miután az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 49,8 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6 százalékkal csökkent.

Az első félévben 35,1 százalékkal emelkedett az építőipari termelés, az év első nyolc hónapjára vetítve azonban 29,6 százalékra módosult a volumen.

A szakemberhiány a ludas az elemző szerint

Horváth András, a Takarék elemzője szerint a nyár végén most éppen lassított az építőipar és úgy tűnik hónapról hónapra ez a tendencia látszik állandósulni, egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai. Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma, de a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac jelentős fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is komolyan fékezheti átmenetileg a kibocsátást. 2019-ben 30 százalék körüli növekedésre számítunk az iparágban, 2020-ban pedig 8 százalék körüli növekedést várunk jelenleg, alapvetően egyelőre felfele mutató kockázatokkal, így továbbra is érdemi mértékben járulhat hozzá a GDP-hez a relatíve kis súlyú szektor. Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítunk a következő években a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások beérésével párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire igen nagy szükség van, figyelembe véve a jelenlegi és a következő évek várható fejlesztéseit mind a piaci, mind az állami szférában.

A magasépítés húzta az ágazatot

Elsősorban a magasépítéseknek köszönhető az építőipari termelés augusztusi növekedése – kommentálta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, szerdán megjelent adatait az M1 aktuális csatornán.

Augusztusban az építőipar termelése 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amikor 24,7 százalékos volt a növekedés – jelentette a KSH. Az épületek építése 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent.

Az államtitkár azt mondta, az épületek építésének növekedése azt jelenti, hogy a vágyott otthonok és a későbbi gazdasági növekedést húzó termelőkapacitások valósultak meg.

A mélyépítések valószínűleg a szabadságolások miatt estek vissza augusztusban, de az év első felében elképesztő mértékben növekedtek, tehát folyamatosan tart a közlekedési, az alap- és a közmű-infrastruktúra fejlesztése – tette hozzá.

Kiemelte, az év első nyolc hónapjában annyi beruházás valósult meg, mint 2017-ben összesen. 2016-hoz képest pedig idén várhatóan majdnem kétszer annyit tud építeni az ipar – mondta.

Az államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy működik a piacgazdaság és a kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program, a piaci szereplők pedig reagálni tudnak az igényekre.

György László kitért arra is, hogy a tervezett mélyépítési beruházások megvalósulásához szükséges kapacitás is megvan.

2023 végéig 6000 milliárd forintot költenek majd közút- és vasútfejlesztésekre: minden megyeszékhelyre gyorsforgalmi út vezet majd, felújítják a vasútvonalakat, villamosítják a pályákat és bekapcsolják Dél-Magyarországot abba a logisztikai „véráramba”, amely összeköti Ázsiát Európával – sorolta az államtitkár.