Még mindig jóval kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak

2019. augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél –

358 900, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 368 700 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 238 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 000 forint volt.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 11,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Január–augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 359 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 370 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 700 forint volt.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

(661 700 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt a legalacsonyabb (236 200 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 393 600, míg a nők esetében 327 300 forintot ért el, ez a férfiaknál 11,4, a nőknél 9,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 276 600, a 25–54 évesek esetében 375 000, míg az 54 év felettieknél 353 700 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,7, 11,0, illetve 10,3 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 336 800 forintra becsülhető, amely 10,6 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben.

A reálkereset 7,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.

A mezőgazdasági és az ipari bér a húzóerő

Virovácz Péter, az ING senior elemzőjének meglátása szerint augusztusban is folytatódott a kétszámjegyű bérnövekedés: mind a bruttó, mind a nettó bérek éves alapon 11,5 százalékkal emelkedtek. Az előző hónaphoz mérve gyorsult a bérdinamika, ami elsősorban a bázishatás következtében alakult ki. Tavaly augusztusban a közszféra esetében nagyon esett a bérnövekedés üteme, elsősorban az egyszeri bónuszok visszaesése következtében. Az elemző rámutat: ennek fényében nem meglepő, hogy augusztusban a költségvetési szférában dolgozók keresete 11,7 százalékkal nőtt, ami az idei évben mért második legmagasabb adat (a februári bérdinamika 11,9 százalék volt). Ami a versenyszférát illeti, a 11,4 százalékos év/év keresetbővülés nem jelent meglepetést, illeszkedik az év egészére jellemző trendbe. Továbbra is a nemzetgazdasági átlag felett emelkednek a bérek a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és az építőiparban egyaránt. A szolgáltatószektorban a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai tudományos tevékenység területén láthatjuk a legjelentősebb bérnövekedést – írja kommentárjában Virovácz Péter.

Az idei év első nyolc hónapjában mért 10,7 százalékos bérdinamika meglátásunk szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat, amit főleg a versenyszféra folyamatai támogatnak majd. A munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok is nőnek, ahogy romlik a gazdasági és foglalkoztatási kilátások megítélése.

Varga Mihály is értékelte az adatokat

A pénzügyminiszter a számok kapcsán kiemelte : az elmúlt egy évben – nemzeti valutában számolva – Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a bruttó bérek a visegrádi országok közül, amely a fogyasztás emelkedésén keresztül a magyar gazdaság növekedését is nagyban segíti.

A 2016-ban kötött adócsökkentési és béremelési megállapodás eredményeként 2017-ben és 2018-ban is átlagosan több mint egyhavi bérrel többet vihetett haza minden magyar munkavállaló – emlékeztetett Varga Mihály. Mint mondta: idén is folytatódtak a kedvező folyamatok, a nemzetgazdaságban 10,7 százalékkal, a versenyszférában 11,4 százalékkal emelkedtek a keresetek, míg a reálbérek hét százalék felett erősödtek. Régiós összehasonlításban figyelemre méltó, hogy az euróban számolt nettó keresetek 2010 és 2018 között – Lengyelország után –

Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben a V4-országok közül.

A miniszter kiemelte, a magyar vállalkozások hatékonyságjavító fejlesztéseinek ösztönzése hozzájárul ahhoz, hogy a foglalkoztatás tovább emelkedjen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben, amely a bérek felzárkózását is érdemben segíti. Varga Mihály közölte, a tárca várakozásai szerint az elkövetkezendő időszakban tovább emelkednek a keresetek Magyarországon, így az előző évekhez hasonlóan folytatódhat a magyar bérek felzárkózása, és tovább erősödhet a magyar családok anyagi helyzete.