Az üzemanyag gyorsítja az inflációt

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, októberhez viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedtek – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó MNB által számított alapmutatók az előző hónaphoz képest alig változtak. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció és a keresletérzékeny termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra, illetve 3,2 százalékra csökkent, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,4 százalékosra emelkedett.

A költségváltozásokra érzékenyebb – élelmiszer és üzemanyag – termékek novemberben az infláció emelkedésének irányába hatottak,

miközben a keresletérzékeny termékek inflációs hozzájárulása nem változott – közölte a jegybank elemzése.

A tartós iparcikkek inflációja nőtt, míg a nem tartós iparcikkek inflációja csökkent. A piaci szolgáltatások árai novemberben lényegében nem változtak havi összevetésben. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított és adószűrt árai növekedtek novemberben, a feldolgozatlan élelmiszerek szintén szezonálisan igazított és adószűrt árai az előző hónaphoz képest emelkedtek, amihez főként a sertéshús és a friss gyümölcsök árainak emelkedése járult hozzá – derül ki az MNB elemzéséből.

Az üzemanyag miatt gyorsult az infláció

Az inflációs mutató erőteljes gyorsulása egyértelműen az üzemanyagokhoz köthető – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING elemzője.

Habár havi alapon csökkentek az árak, az előző év alacsony bázisa miatt az éves mutató alakulása szinte teljes egészében magyarázza a növekményt.

Szerinte technikai hatásról beszélhetünk. Továbbra is komoly árfelhajtó tényezőként jelentkeznek ugyanakkor az élelmiszerárak. Ezen belül is a sertéshús és az abból készült feldolgozott termékek ára növekedett átlag felett, de a cukor is kétszámjegyű drágulást mutat éves összevetésben.

A dohánytermékek inflációs hatása a jövedéki adó változásából ered.

Ezzel szemben Virovácz úgy látja, hogy továbbra is mérséklődik a tartós fogyasztási cikkek ára, vagyis hiába a gyenge forint, a külső árnyomás annyira alacsony, hogy az importált infláció összességében negatív. Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy a monetáris politika számára fontos maginflációs mutató érdemben nem változott, továbbra is 4 százalékon áll.

Az elemző szerint a mai adatok nagyjából egybevágnak az MNB előrejelzésével, ami azt jelenti, hogy a jövő heti kamatdöntő ülésen érdemi változásra aligha számíthatunk. Egyedül a kockázatértékelésben számítanak az ING-nél új üzenetre, de a kamatkörnyezet továbbra is támogató maradhat. Ennek elsődleges oka, hogy a most látott inflációs gyorsulás technikai jellegű és a jövő év elején az infláció a jelenlegi szint környékén stabilizálódhat. Az elemző az idei 3,3 százalék után jövőre átlagosan 3,4 százalékos általános áremelkedés számít.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, sebességet váltott a magyarországi infláció. Az infláció gyorsulása elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatással magyarázható, tavaly októberben ugyanis jelentősen esett az olaj ára, így az üzemanyagok is olcsóbbak lettek. Tavaly novemberben 4,7 százalékkal csökkent az üzemanyagok átlagára az előző hónaphoz képest.