Megugrott a hazai infláció

A fogyasztói árak a tavalyi év egészét tekintve 3,4 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig 4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

12 hónap alatt, 2018. decemberhez viszonyítva:

az élelmiszerek ára 5,9, ezen belül a sertéshúsé 23,7, a párizsi, kolbászé 13,2, a cukoré 12,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 8,3 százalékkal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,2 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,5 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,6, ezen belül a tűzifa 5,9 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 7,7 százalékkal l volt magasabb.

1 hónap alatt, 2019. novemberhez viszonyítva: a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús 7,5, a liszt 2,6, a párizsi, kolbász 2,4, a tojás 2,3, a kenyér 2 százalékkal drágult. Az alkoholmentes üdítőitalok ára 1,1, a sajté 0,9százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,6, ezen belül a dohányáruké 1,2 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal volt magasabb.

2019-ben az előző évhez képest: a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal.

A legnagyobb mértékben, 8,1 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 3 a háztartási energiáé és a ruházkodási cikkeké egyaránt 1, az egyéb cikkeké 1,3 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A drágulás egyedi tételek következtében alakult ki

Decemberben tovább gyorsult a hazai év/év infláció, elérve a jegybanki célsáv tetejét jelentő 4 százalékos értéket – olvasható az ING kommentjében.

A rendkívüli (0,6 százalékpont) mértékű inflációs gyorsulás ugyanakkor nem nevezhető meglepőnek, hiszen megegyezik mind a piaci konszenzussal, mind pedig az MNB várakozásával.

Az inflációs mutató erőteljes gyorsulása gyakorlatilag teljes egészében az üzemanyagokhoz köthető. Az itt mért árváltozás önmagában 0,55 százalékponttal járult hozzá az inflációs mutató felpattanásához. Emellett szintén gyorsult az áremelkedés üteme az élelmiszerek termékkörében, ezen belül elsősorban a sertéshús 24 százalékos drágulását kell kiemelnünk.

Továbbra is 8 százalék feletti az infláció a szeszes italok, dohánytermékek körében.

A tartós fogyasztási cikkek ára közel 1 százalékkal mérséklődött éves összevetésben, és a szolgáltatások áremelkedési üteme is kismértékű lassulást mutat, decemberben 3,2 százalékon állt a mutató.

Ez utóbbi két tényező járult hozzá ahhoz, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató a novemberi 4-ről decemberre 3,9 százalékra mérséklődött.

Mindent összevetve tehát a decemberi drágulás egyedi tételek következtében alakult ki és átmenetinek tekinthető.

A tavalyi évi alacsony bázis miatt januárban is tovább emelkedhet a fő inflációs mutató, de a maginfláció folytathatja a mérsékelt csökkenést. Mindezek fényében úgy véljük, hogy a jegybank továbbra is kitart a gazdaságösztönző monetáris politika mellett. Ami az inflációs várakozásainkat illeti, a tavalyi átlagos 3,4 százalékos infláció után 2020-ban 3,5 százalékos mutatót várunk.