Változatlanul 3,5 százalékos a munkanélküliség

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 84 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékra csökkent. A nők esetében a munkanélküliek száma 80 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 8,3 ezer fővel, 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,9 százalékponttal, 13,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3 százalékra, az 55–74 éveseké 0,9 százalékponttal, 1,6 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 10,6 hónap volt, a munkanélküliek 30,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlésében.

2019. november végén az egy évvel korábbihoz képest: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 1,9 százalékkal, 239 ezer főre csökkent.

A 2019. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezer fő volt, 23 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt

2019. szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest:

a foglalkoztatottak létszáma 0,5 százalékkal magasabb, 4 millió 517 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 19 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 436 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 438 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 77,5 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 998 ezer főre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk 63,1 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 21 ezer fővel, 284 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 28,2 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 40 ezerrel, 3 millió 457 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 84,5 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 13 ezer fővel kevesebb, 695 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 57 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 75,5 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,4, a nőknél 67,7 százalék.

A szabaddá váló munkaerő gyorsan talál új munkahelyet

Az előző év azonos időszakához képest mindössze 0,1 százalékponttal javult a mutató, vagyis gyakorlatilag stabilizálódott a kedvező munkaerőpiaci helyzet, és a magyar munkaerőpiac telítődött. Szintén erre utal az is, hogy a foglalkoztatottság is csupán 0,1 százalékkal tudott bővülni éves alapon. Habár a munkaerőpiaci fluktuáció erősödik, elsősorban a hatékonyság javulása következtében, a szabaddá váló munkaerő gyorsan talál magának új munkahelyet. Eközben új belépők egyre kevésbé jelennek meg a munkaerőpiacon, amit az aktivitási ráta (és a gazdaságilak aktívak számának) stabilitása jelez – olvasható az ING kommnetjében.

A 2019-es évből már csak a decemberi adat van hátra, melyben érdemi változásra nem számítunk, így a tavalyi év egészét nézve átlagosan 3,5 százalék lehet a munkanélküliségi ráta. Az idei évben úgy kalkulálunk, hogy a kedvező munkaerőpiaci helyzet konzerválódik, ám érdemi javulásra már nem számítunk. A hatékonyságnövelés miatt a munkaerőhiány csökken, és a lassuló gazdasági növekedés is mérsékelheti a munkaerő iránti extra igényt. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a munkanélküliségi ráta 2020-ban átlagosan 3,5 százalék maradhat – írja a közlemény.