4,4 százalékkal nőttek az árak februárban

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek az árak – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa 4,2 százalékos inflációt vetített előre, ami azonos a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisával.

A maginfláció 4,1 százalékra emelkedett az előző havi 4 százalékról, ezzel átlépte a jegybanki célsáv tetejét, ami az árnyomás erősödését jelzi. Az MNB később teszi közzé az adószűrt inflációt, ami a fogyasztói árindex mellett a másik kiemelten fontos mutató a monetáris döntéshozatal során.

A vártnál magasabb fogyasztói árindex és maginfláció további jel lehet az MNB-nek a szigorítás mellett, ugyanakkor a szakértők arra hívták fel a figyelmet előzetes konszenzusunk összeállításakor, hogy a koronavírus az árak mérséklődését, illetve gazdasági lanyhulást hozhat, így a jegybank monetáris lépéskényszere is enyhülhet, illetve megszűnhet.

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az árak nagyobb mértékben az idén januárinál, akkor 5,0 százalékos volt a fogyasztói infláció. A maginfláció 4,0 százalékra emelkedett januárban a decemberi 3,9 százalékról.

Az élelmiszerek ára a decemberi 5,9 százalék után 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6 százalékkal emelkedett.

Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára átlagosan 10,8 százalékkal, ezen belül a gyümölcsöké 21,9 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt.

Nem volt meglepetés

Az infláció mérséklődésére számítani lehetett, mivel

az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti emelkedése miatt kissé magasabb volt volt a bázisár, míg idén februárban kissé csökkentek az üzemanyagárak

– mondta kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv fölé, 4,1 százalékra, az adószűrt maginfláció pedig 3,8 százalékra emelkedett az előző havi 3,7 százalékról. Mindez indokolttá tette az elmúlt hetekben a swapállomány csökkentését, ami megemelte a bankközi kamatokat, valamint megállította a forint gyengülését, a koronavírus globális terjedése miatt azonban érdemben visszaeshet a külső infláció – sőt, egyes gazdaságokban ismét megjelenhet a defláció –, a meghatározó jegybankok vezetésével pedig jelentős globális monetáris lazítás kezdődhet, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.

A következő időszakban várható inflációs trendekről Németh Dávid a K&H elemzője azt mondta, hogy a koronavírus miatti bizonytalanság több oldalról érintheti az inflációt. Egyrészt rövid távon

az ipari, élelmiszeripari termékek esetében árfelhajtó hatással lehet számolni az erős kereslet és a kínálati oldalon látható átmeneti ellátási problémák miatt.

Ugyanakkor a szolgáltatásoknál, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, például az utazás és szálláshely-szolgáltatás esetében a kereslet visszaesése árcsökkenést hoz.