Véget érhet a hosszú értékláncok korszaka

A koronavírus-járvány kapcsán egyre inkább előtérbe kerül a világgazdaság országainak és ágazatainak globális értékláncok szerinti összekapcsoltsága, egyik ország–ágazat párosnak egy másiktól való függősége. A magyar gazdaság ágazatainak elsősorban Kína, másodsorban Olaszország ágazataival szembeni kitettségét elemezte dr. Koppány Krisztián, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának kutatója, vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese A kínai koronavírus és a magyar gazdaság kitettsége című tanulmányában. Legfontosabb következtetése, hogy a két országban bekövetkező kibocsátási sokkok erőteljesen kihathatnak Magyarországra, amelynek kínai beszállítóktól való függősége világviszonylatban is jelentős.

A koronavírus-járvány számos gazdasági szereplőt rádöbbenthetett arra, hogy milyen problémákat okozhat, ha kereskedelmük túlságosan nagy arányban támaszkodik viszonylag szűk területen koncentrálódó partnerekre. Az elmúlt években, évtizedekben az erőforrások áraiban, különösen a munkaerőköltségekben vagy a környezetvédelmi előírásokban mutatkozó különbségek olyan országokba vonzották az alapanyag-előállítást vagy az összeszerelési tevékenységeket, ahol ezek világviszonylatban a legalacsonyabb költséggel végezhetők. Rengeteg termék gyártása települt például Kínába.

Több ágazatban szinte teljesen megszűntek a más országbeli vagy legalábbis a közelebbi beszerzési források. A járvány kapcsán sokan az eddigi folyamat, a globalizáció megtorpanásáról vagy visszafordulásáról beszélnek, erre számítanak.

A hazai ipari szereplőkkel folytatott konzultációk igazolják, hogy az átmeneti leállások, kényszerszabadságok veszélyhelyzet miatti bevezetéséig milyen komoly feszültségek árán tudták csak fenntartani termelési tevékenységüket. Gyakorlatilag azt gyártották, amit tudtak. Szinte csak ennek köszönhető, hogy az ipari termelés volumene nem esett vissza a márciusi adatok által már jelzett tízszázalékosnál jobban

– elemezte a helyzetet a kutató. Hozzátette, kutatási eredményei beépíthetők a gazdaság újraindítása során meghozott kereskedelemi és fejlesztési döntések, az ellátási láncok újjászervezésének, átalakításának szempontjai közé. A modellszámítások ugyanis segíthetnek megmutatni az országok és régiók erős és gyenge pontjait, az egyes ágazatok és szereplők gazdasági súlyát, a jövedelemtermelésben betöltött szerepét. De segítségükkel feltárhatók a cégek beszállítói és értékesítési láncaiban megtestesülő kockázatok, és elemezhetők ezek csökkentésének lehetőségei, az egyes lépések várható hatásai is.