Tavaly 30,64 ezer hektár tóterület szerepelt halastó művelési ágban, ebből 27,06 ezer hektáron folyt halgazdálkodás – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentésében. A halászati vállalkozások az előző évinél 2 százalékkal nagyobb területen gazdálkodtak, 29 hektárnyi új halastavat létesítettek, és 206 hektárnyi tóterület felújítását kezdték meg. Az elmúlt öt évben a teljes tóterületnek jellemzően a 85-90 százaléka üzemelt.
A halastavakban termelt hal tavalyi mennyisége ugyanakkor 9 százalékkal 20,62 ezer tonnára csökkent.
A tógazdaságok termelésében továbbra is a ponty a meghatározó, ez adta az előállított hal 84,5 százalékát. Az elmúlt öt évben a legtöbb pontyhúst 2017-ben termelték. Mennyisége a 2017 előtti években tapasztalt lassú növekedés után 2019-ben is esett, az előző évitől mintegy 30 tonnával maradt el.
A magyarországi halgazdaságok a keltetéstől az étkezési méretű, vagyis a piaci hal előállításáig foglalkoznak haltenyésztéssel. A ponty hagyományosan három év alatt éri el az étkezési méretet, ám a kistavas rendszerekben két év alatt, táppal történő takarmányozással.
A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur a megtermelt mennyiség 3,1, a busa pedig a 7 százalékát adta 2019-ben. Az étkezési méretű értékes ragadozó halak (mint a csuka, a harcsa és a süllő) lehalászott mennyisége 265,8 tonna volt, 19 százalékkal kisebb az előző évinél. Jelentősen, 15 százalékkal, 240,3 tonnára növekedett viszont a tógazdaságokban horgásztatással értékesített hal mennyisége. Haltelepítésre 1715 tonna halat értékesítettek a termelők.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.