A Magyar Nemzeti Bank Zöldprogramjának egyik pilléreként 2019-ben kezdte meg egy dedikált zöldkötvény-portfólió kiépítését. Az azóta eltelt majd két évben a zöldkötvények piaca – és tágabb értelemben a fenntartható növekedést célzó eszközök – egy kis szegmensből egyre inkább a főáram részévé válik. Kulcsfontosságú a befektetésekkel generált pozitív környezeti hatások nyomon követése. Ezt szem előtt tartva az MNB a hagyományos pénzügyi teljesítmény mellett zöldkötvény-portfóliójának az éves pozitív környezeti hatását is monitorozza: ez jelenleg hozzávetőlegesen egy 10 ezer fős magyar település karbonlábnyomának megfelelő szén-dioxid-kibocsátás elkerülésével egyenértékű évente.
A zöldkötvény-portfólió kezelése pénzügyi szempontból nem tér el a többi portfólió kezelésétől:
a kockázat-hozam megfontolások a befektetési döntésekben elsődlegesek, rámutatnak arra az általános tényre is, hogy a zöldpénzügy az üzletileg és környezetileg egyszerre fenntartható projekteket célozza meg.
Azonban a zöldkötvény-portfólió kezelésében kulcsfontosságú a várható és később a megvalósult pozitív környezeti hatások monitorozása is. Ugyanis az egyes kibocsátók szintjén megismert hatások lehetővé teszik, hogy ne csak pénzügyileg, hanem például az elért kibocsátáscsökkentés szintjén is optimalizálni lehessen a portfóliót.
Ez nem jelenti azt, hogy a portfólió kezelésekor automatikusan a legnagyobb pozitív környezeti hatás elérését érdemes csak megcélozni: a zöldprojektek akkor is lehetnek lényegesek a zöldátalakulás szempontjából, ha azok nem is generálnak direkt módon jelentős mértékű relatív üvegházhatásúgáz-csökkenést. Például egy széntermelést kiváltó megújuló projekt sokkal nagyobb direkt szén-dioxid-csökkentést eredményez fajlagosan (egymillió befektetett euróra és egy évre vetítve), mint egy Nyugat-Európában végrehajtott energiahatékony zöldingatlanprojekt. Ugyanakkor az utóbbiak is elengedhetetlenül szükségesek a zéró kibocsátási célok eléréséhez.
Törekedni kell tehát a különféle célok közti egyensúly megtalálására, de természetesen a fajlagos pozitív környezeti hatás elérése valamilyen fokú prioritást élvez.
Ha a kötvények a későbbiek folyamán nem felelnek meg zöldszempontból a várakozásoknak, például a projektek környezeti hatása alulmúlja a vállalt szintet, vagy a kibocsátó általános tevékenységében figyelhető meg a zöldcéloknak való megfelelés hiánya (green default), akkor az MNB a kötvények eladása mellett dönthet. Ez a lépés a zöldpiac integritásának megőrzése érdekében minden piaci szereplő számára alapvető fontosságú.
A zöldkötvény-portfólió mérete a tartalékon belül megközelítőleg a zöldkötvények globális piacának méretét (~1 százalék) tükrözi, amelyet elsősorban likviditási szempontok indokolnak.
A forgalomban lévő zöldkötvények ex ante minimális környezeti hatása a kötvénykibocsátók jelentései szerint jelenleg mintegy 55 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülését (csökkentését) teszi lehetővé évente.
Ez hozzávetőlegesen egy 10 ezer fős magyar település éves karbonlábnyomának felel meg – az üvegházhatású gázok egy főre jutó kibocsátása hazánkban nagyjából 5-6 tonnára tehető. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy számos olyan komplexebb zöldprojektet is finanszíroznak zöldkötvények, amelyeknek a pozitív hatása csak erős feltételezésekkel számszerűsíthető a jelenlegi jelentési részletezettség mellett.
A teljes valós környezeti hatás lényegesen magasabbnak tekinthető.
A kötvényenkénti legalacsonyabb és legmagasabb fajlagos környezeti hatás évi 4 és 696 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséről szól 1 millió eurós névértékre vetítve. Ennek kapcsán látni kell, hogy a kibocsátáscsökkentés az adott ország vagy régió alapforgatókönyvéhez képest értelmezendő, ráadásul projektcélonként erősen szóródik.
A finanszírozott projektek egymáshoz viszonyított aránya közelítőleg tükrözi a teljes piaci eloszlást, nincsen jelentősen túlsúlyozott projektterület. Lényeges, hogy az MNB nem az adott projektek kockázatát, hanem a magas besorolású – sok esetben AAA – kibocsátók hitelkockázatát futja ez esetben is, míg a pozitív környezeti hatások így is elérhetővé válnak.
Az MNB portfóliójában lévő zöldkötvények mögötti projektek közel harmada a megújuló energiához köthető, ebbe a kategóriába sorolhatók elsősorban a szél-, a nap-, az árapály-, a hullám- és a biomassza-energiát hasznosító infrastruktúrák.
A következő legjelentősebb kategória a zöldépületek, ezen források új, környezettudatos épületek konstrukcióját, valamint a meglévők energiahatékonyabbá átalakítását támogatják elsősorban zöldjelzáloglevelek formájában.
A zöldkötvény-portfólió euróban denominált, ez egyrészt a kibocsátók európai túlsúlyában, másrészt a megvalósult zöldprojektek földrajzi eloszlásában is megmutatkozik.
Ugyanakkor – elsősorban a szupranacionális kibocsátók projektjeinek köszönhetően – afrikai és ázsiai projektek is finanszírozásra kerültek, amelyek sok esetben még hatékonyabb általános zöld-„megtérülést” generálnak az ezen országok sokszor szennyezőbb működését felváltó zöldberuházások miatt.
A kötvénykibocsátók a jelentéseikben rendszerint nevesítik, hogy a finanszírozott projektek az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (Sustainable Development Goals, röviden SDG) közül melyeket érintik. Az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 átfogó cél a 2030-ig tartó időszakra fogalmaz meg egy keretrendszert, amely számos előre definiált feladaton keresztül kísérli meg a világgazdaságot egy fenntartható pályára állítani. A 17 SDG közül a vásárolt zöldkötvények értelemszerűen elsősorban az éghajlatváltozáshoz, energiahatékonysághoz, tiszta energiához kapcsolódó célokat segítik elő.
A zöldkötvény-portfólióval az MNB aktív szereplője a fenntartható növekedést támogató piaci szegmensnek, a tartalékkezelés elsődleges feladatait (likviditás, biztonság, hozam) is maximálisan szem előtt tartva.
A környezeti hatások jelentésének tekintetében a piac túlnyomó többsége még a tanulási fázisban jár. Ezért lényegesnek tartjuk a jelentéskészítés során szerzett tapasztalatok legfontosabb pontjainak rövid összefoglalását:
Összességében elmondható, hogy a fenntartható növekedést támogató pénzügyi termékek egyik neuralgikus pontja a hiteles környezeti hatásokat bemutató adatok rendelkezésre állása: a minőség és a mennyiség kényes egyensúlyának megtalálása a cél. Továbbá van, ami releváns társadalmi és a környezeti szempontból, de nem számszerűsíthető, ezért a túlzott leegyszerűsítést is el kell kerülni.
Einstein szavaival élve: „Nem minden számít, ami megszámlálható. És nem minden megszámlálható, ami számít.”
A szerzők a Magyar Nemzeti Bank elemző, portfóliókezelő szakértői
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.