A fenntartható zöldközlekedés az első számú kedvezményezettje Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervének (HET), miután a kilenc beavatkozási terület közül ez a legnagyobb, 1417,6 milliárd forintos keretösszeggel részesül az ország rendelkezésére álló 5797,1 milliárdból. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaiból két szakterület jut még 1000 milliárd feletti pénzhez,
A forrásfelhasználási elképzeléseket rögzítő 450 oldalas tervezet szerint a következő évtizedekben, 2040-ig bezárólag, az a cél, hogy az ország közlekedési rendszerének zöldátállása rendszerszintű eredményeket hozzon.
Fontos azonban tudni, hogy az RRF mellett a következő hét évre szóló, strukturális és kohéziós forrásokat tömörítő MFF-ben is kiemelt terület az integrált közlekedésfejlesztés: 19,1 százalékos részarányánál csak vállalkozásfejlesztésre és innovációra jut több pénz (26,1 százalék).
A helyreállítási források 55,7 százaléka, 793,4 milliárd forint a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöldreformját célozza, főként a vasút korszerűsítésével. Ebből 354,3 milliárd jut a versenyképes járműparkra, 351,2 milliárd az elővárosi hálózat kapacitásbővítésére, 87,9 milliárd pedig az állomásokra és a kapcsolódások javítására.
A 2040-ig tervezett programban a cél a vonatokat használó utasok számának növelése 80 százalékkal, és évente négymillió tonna szén-dioxid-kibocsátás megelőzése. Emellett a támogatási pénzek 21,2 százalékát, 300,6 milliárd forintot állítanának az alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolásának szolgálatába.
Ehhez folytatni kell a Magyarországon keresztülhaladó TEN-T törzshálózati korridorok megkezdett fejlesztéseit, a kapacitások kiépítéseit.
A nagy távolságú teherforgalmi hálózatok átjárhatóságának növelése uniós irányelv, amelyet egy TEN-T-rendelet szabályoz 2030-as céldátummal. Az intézkedéscsomag a vasúti és a vízi közlekedésre terjed ki, az előbbi 274,9, az utóbbi 25,7 milliárd forinttal részesül, a fókusz itt is, ott is az áruszállításon van.
A zöldközlekedésre szánt RRF-források 20,4 százaléka, 290,1 milliárd forint támogatja a regionális kohézió erősítését. Hálózatfejlesztésre a terv szerint 147 milliárd jut, emellett egy önálló, 79 milliárdos boríték a zéró emissziós buszközlekedés fejlesztését illeti, de 63,4 milliárd a regionális vasúti eszközpark során is szerepel.
A dokumentum szerint az ország vízfejűsége révén a népesség csaknem egyharmada központi régióban él, de időközben vidéken is létrejöttek munkaerőt vonzó gazdasági központok, ám mindez egyes országrészek elnéptelenedésével jár.
A folyamat megállítását célozza a zéró szén-dioxid-kibocsátású közösségi közlekedés és a hivatásforgalmi (iskolába és munkahelyre) kerékpározás erősítése vidéken, a gyűrűirányú közúti kapcsolatoknál pedig kiemelt szempont a megfelelő számú Duna-keresztezés kialakítása és a schengeni határokon átívelő, határ menti kapcsolatok fejlesztése. A beruházásokhoz szolgáltatási reform is társul, amely a vasúti és autóbuszos szolgáltatások menetrendi és szolgáltatási integrációját szolgálja.
A negyedik zseb a legszűkebb, digitalizációra 33,5 milliárd forintot különítettek el.
Az egyik legfontosabb lépés a vasút-automatizálás végrehajtása minden olyan vonalon, ahol infrastruktúra-beruházás történik, a másik központi elem pedig a tarifarendszer reformja, amely lehetővé teszi, hogy az egyes közszolgáltatók közös jegy- és bérletrendszert alakítsanak ki.
A kocka el van vetve, Armin Laschet lesz az uniópártok kancellárjelöltje.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.