Már látszik a fény a londoni alagút végén

Nagy-Britannia gazdasága 0,4 százalékkal nőtt februárban a megelőző hónap teljesítményéhez képest, és fellendülést mutat az unióval való kereskedelem is, a Brexit utáni első hónap sokkoló, 41,4 százalékos éves visszaesése után – derült ki a brit statisztikai hivatal adataiból.

Az elemzői várakozásoktól kis mértékben elmarad a februári GDP-adat, ők ugyanis 0,6 százalékos növekedésre számítottak.

Nagy-Britannia gazdasága tavaly 9,9 százalékkal, az elmúlt három évszázad során a legnagyobb mértékben zsugorodott – az 1709-es nagy fagy óta nem mértek ekkorát –, ami mélyebb zuhanás, mint a legtöbb európai gazdaságban.

Az unióban kizárólag a spanyol teljesítmény esett ennél is nagyobbat, 10,8 százalékot, minden más ország ellenállóbbnak bizonyult. A friss adatok szerint februárban a brit GDP 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, járvány előtti szinttől, és 3,1 százalékkal volt alacsonyabb az októberinél, amely a két legutóbbi korlátozó intézkedést megelőző időszak.

Noha már februárban sikerült valamit lefaragni a rekordszintű visszaesésből, a java csak most következik.

Az uniósnál gyorsabb oltási programnak köszönhetően a felnőtt lakosság jóval több mint fele megkapta az első oltást, azonban addig nem történt lazítás, ameddig ez a fertőzési adatokban is meg nem mutatkozott. Jelenleg Nagy-Britanniában a legalacsonyabb az új megbetegedések száma Európában, ezért a részletes nyitási menetrenddel összhangban hétfőn újból megnyíltak az üzletek és a szabadtéri vendéglátóhelyek, és előreláthatólag június vége előtt a korlátozások többsége megszűntethető. Mindez reményt ad arra, hogy az első negyedévben várható mérsékelt GDP-csökkenés után, a második negyedévtől erőteljes gazdasági növekedés vegye kezdetét.

A februári növekedéshez erősen hozzájárult az ipari termelés, amely a 0,5 százalékos várakozást jelentősen meghaladva 1 százalékos havi erősödést ért el, nagyrészt a feldolgozóipar 1,3 százalékos megugrásának köszönhetően.

A 13 feldolgozóipari alágazat közül hét növekedett, a legnagyobb mértékben a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, ahol 9 százalékos volt a havi bővülés, emellett az autógyártás is fellendült a mikrochipek globális hiánya ellenére.

A szolgáltató szektor a lezárások alatt is növekedni tudott 0,2 százalékkal, azonban itt a nyitás miatt majd csak az áprilisi adatokban várható kiugró eredmény.

A legnagyobb várakozás a kereskedelmi adatokat övezte.

A Brexit megnehezítette, de egyes romlandó élelmiszerek esetében szinte teljesen el is lehetetlenítette az unióba történő exportot, az adminisztrációs terhek miatt. Januárban a kontinensre irányuló export 41,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ami komoly félelmeket keltett. David Frost, uniós kapcsolatokért felelős miniszter azonban próbálta hűteni a kedélyeket, és a decemberi készletfelhalmozást, valamint a járványt tette felelőssé a zuhanásért. Számításai részben beigazolódni látszanak, ugyanis az unióba irányuló brit árukivitel februárban már csupán 12,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél.

Ez a januári zuhanáshoz képest hatalmas javulás, de önmagában még mindig jelentős elmaradás. Az import, amely januárban 19,2 százalékkal esett vissza az unióból az egy évvel ezelőtti szinthez képest, februárban 11,5 százalékkal maradt el az előző évitől. Annak ellenére, hogy egyes árucikkek exportja láthatóan sokat javult január óta, még mindig nehéz elkülöníteni, hogy a kereskedelem visszaesése milyen mértékben tulajdonítható az egységes piacból való kilépésnek, és mennyiben felelős ezért a járvány.

A Brexit első száz napja

A brit pénzügyminisztérium a Brexit-népszavazás előtt úgy számolt, hogy ha az Egyesült Királyság kilép az unióból, és sikerül kereskedelmi megállapodást kötnie a blokkal.