Kiutat keres a válságból Venezuela

Venezuelában áprilisban 2840 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak – állítja az ellenzéki erők által fenntartott pénzügyi monitoring szervezet.

A világ legnagyobb olajtartalékaival rendelkező országában az 1998-as a bolivári forradalom, majd Hugo Chávez elnök szocialistának nevezett gazdasági reformjait követően óriási gazdasági válság és hiperinfláció alakult ki.

A venezuelai jegybank februárban azt közölte, hogy tavaly 2959,8 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése, a 2019-es 9585,5 százalék után, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei és a jövő évre 5500 százalékos inflációt prognosztizál.

A gyors pénzromlás miatt idén március közepén három új bankjegyet is forgalomba hoztak, melyek közül a legmagasabb névértékű, az 1 millió boliváros kibocsátásakor 0,52 dollárt ért. A hazai össztermék csökkenését a tavalyi 30 százalék után az idei évre 10 százalékra, jövőre 5 százalékra tette az IMF.

Eközben a munkanélküliségi ráta a tavalyi 55,5 százalékról idén 58,4 százalékra, 2022-ben pedig 60,1 százalékra emelkedhet.

A gazdasági, szociális és politikai válság a 2000-es évek elejétől az országot megbénító sztrájkokba és tüntetésekbe torkollott. Venezuela egész gazdaságát és exportjának nagy részét egyetlen termékre, a kőolajra alapozza, az ország bevételeinek 96 százaléka a nyersolaj, a finomított olajtermékek és a földgáz eladásából származik.

Amikor az olajárak 2014–2016 közötti több mint 70 százalékkal visszaestek, az ország az államcsőd szélére került,

ezért Chávez utódja, Nicolás Maduro elnök 2016 januárjában gazdasági vészhelyzetet hirdetett.

Az olajárak esése azonban nem önmagában okozta az ország gazdasági összeomlását. Az unortodox gazdasági elképzelések eredményeképpen először 2003-ban Hugo Chávez kirúgatta az ország bevételeinek legnagyobb részét termelő PDVSA állami olajvállalat munkavállalóinak felét – miután sztrájkba kezdtek a vállalatot szétverő átalakítások miatt –, majd az olajcég akkor hanyatlott le végképp, amikor Maduro elnök eltávolította a vállalat vezetőségét, és az olajiparhoz nem értő bizalmasait ültette a vállalat élére.

A PDVSA állami olajvállalatnak 58 milliárd dollár befektetésre lenne szüksége, hogy nyerstermelését 1998-as szintre állítsa vissza, ami napi 3,4 millió hordó kitermelési volumennek felelne meg

– derült ki a vállalat mérnöki részlegének jelentéséből.

A vállalat olajtermelési infrastruktúrája az utóbbi években annyira leromlott, hogy teljes kapacitásának csupán töredéke a jelenlegi termelése, működése azonban így is veszteséges. A cég ezért tőkebefektetést keres elsősorban külföldi partnerektől, főleg az infrastruktúra helyreállítása és korszerűsítése érdekében, és hangsúlyozzák, hogy új üzleti modellre térnének át.

Az elképzelés szerint a befektetők a kitermeléssel kapcsolatos költségek 100 százalékát finanszíroznák, cserébe pedig a projekt szabad cash flow-jának egy részét fizetésként kapnák.

A venezuelai állam továbbra is a mezők és a kapcsolódó infrastruktúra teljes tulajdonosa maradna, a törvények pedig azt is előírják, hogy a PDVSA-nak többségi részesedéssel kell bírnia valamennyi közös vállalkozásban.

Az Egyesült Államokat Madurót diktátornak tekinti, meggyengítése érdekében pedig szankciókat vezetett be a PDVSA ellen. Caracas ezért azzal vádolja Washingtont, hogy megpróbálja ellenőrzése alá vonni olajforrásait.

A szankciókat Donald Trump amerikai elnök 2019-ben tovább szigorította, ami lényegében lenullázta a társaság befektetési vonzerejét, tekintettel annak kockázatára, hogy partnerei maguk is feketelistára kerülhetnek.