Magyarországon több évtizedes múltjuk van az iskolaszövetkezeteknek, néhány esztendeje pedig már nyugdíjas-szövetkezetek is működnek. Az Országgyűlés előtt fekvő, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetéről szóló törvényjavaslat ebbe a sorba illeszkedik – nyilatkozta a Figyelőnek Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke. Az alelnök elmondta:
a kismama-szövetkezetek – apró specialitások kivételével – ugyanúgy tevékenykednek majd, mint a már létező diák- és nyugdíjas-szövetkezetek.
Így aki kisgyermeket nevel és otthon van, az a gyes, illetve a gyed jogosultságának a végéig tag lehet egy ilyen részvételi alapú – vagyis egy tag, egy szavazat elv alapján működő – társas vállalkozásban, de újat is alapíthat. Az elnököt pedig maguk közül választják meg.
A kismama-szövetkezetek vállalkozói szerződés keretében vállalhatnak majd munkát – így a munkaadót nem terheli közköltségfizetési kötelezettség –, amelyet az önkéntesen belépő szövetkezeti tagok végeznek el, majd a bevételt elosztják egymás között. A munkát a létező legrugalmasabb formában teljesíthetik, hiszen bármikor helyettesíthetik egymást. A flexibilitás pedig kiemelten fontos a kismamáknak például a gyermekek megbetegedése miatt. Ez a kör – emelte ki a politikus – a magyar munkaerőpiacnak egy nagyon komoly tartalékát jelenti, ráadásul egy meglévő társadalmi igényt is kielégít ez a munkavállalási forma.
Kósa Lajos emlékeztetett arra:
a nyugdíjas-szövetkezetek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket,
hiszen folyamatosan növekszenek, jelenleg körülbelül nyolcvanezer tagjuk van a 2,5 millió nyugdíjasból. 2019-ben, amikor még csak húszezren voltak – emelte ki az alelnök – 10,5 milliárd forint értékben teljesítettek vállalkozási szerződéseket.
De érdemes megjegyezni azt is – tette hozzá –, hogy két évvel ezelőtt 180 ezren voltak tagjai valamely hazai iskolaszövetkezetnek – mintegy felük felsőoktatási hallgató –, és abban az esztendőben 60 milliárd forint volt a bevételük. Mindez azt jelenti, hogy a piac is igényli őket.
A debreceni BMW-beruházás kapcsán Kósa Lajos elmondta, hogy a termelés valószínűleg 2023–24-ben kezdődhet meg.
Persze számolni kell azzal is – tette hozzá –, hogy a létesítmény elkészülte után jön egy viszonylag hosszú próbaüzem. De amint a gyár „belép” a magyar gazdaságba, a hazai GDP egy százalékát állítja majd elő.
A politikus szerint a választási kampány eddig soha nem látott mértékben lesz durva és rendkívül heves.
„Ennek egyszerű oka van: az ellenzéknek egyetlen másodpercre sem szabad megengednie, hogy a puszta gyűlöleten kívül bármilyen tárgyi kérdés felmerüljön. Mert akkor azonnal világossá válik: ez a szivárvány- vagy – ahogy a győri jobbikosok nevezték – „moslékkoalíció” semmilyen kérdésben nincs azonos állásponton, sőt egymást is utálják, és csak a gyűlölet tartja őket össze” – vélekedett Kósa Lajos.
A teljes interjú a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.