Ezzel indokolja az MNB a kamatemelést

Online sajtótájékoztatón ismerteti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntését Virág Barnabás, az MNB alelnöke. 

A monetáris tanács áttekintette a makroadatokat, és úgy döntött, hogy az inflációs hatások és a várakozások horgonyzása miatt szigorításra van szükség, ezért az alapkamat 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelkedik és a kamatfolyosó is 30 bázisponttal emelkedett – kezdte az MNB alelnök. A monetáris tanács döntése szerint az egyhetes kamat emelése is 1,5 százalékra emelkedik majd a hét folyamán. 

Az MNB monetáris tanács áttekintette a jegybank állampapírvásárlásait és azt a döntést hozta, hogy a monetáris szigorítási ciklussal az MNB megkezdi a fokozatos kivezetését. A heti 60 milliárd forintos vásárlás a következő időszakban 50 milliárd forintot tesz majd ki. A monetáris tanács ugyanakkor nem jelölt ki felülvizsgálati korlátot, a heti célvásárlások mennyiségét határozza csak meg. Az állampapírpiac stablitásának megőrzése a következő időszakban is kiemelt szempont lesz. A kivezetés emiatt fokozatos és elnyújtott lesz, a monetáris tanács követi a piaci szempontokat. A heti vásárlások szerkezetét és mennyiségét a jegybank rugalmasan alakítja, bármikor készen áll az MNB az átmeneti növelésre. A jövőben a negyedévi kamatdöntések során határoznak majd az állampapír-vásárlásokról. 

A hosszútávú fenntarthatósági-programokkal kapcsolatban is született döntés: a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelték. 

A kamatemelési ciklust addig kell fenntartani, amíg az inflációs célok nem realizálódnak. Legközelebb a szeptemberi inflációs jelentés után fogja átértékelni a monetáris politikát a monetáris tanács. 

A Magyar Nemzeti Bank úgy látja, hogy a magyar gazdaság sikeresen újraindult, a GDP-szintje már meghaladja a válság előtti szintet. A beérkezett adatok azt erősítik meg, hogy a gazdaságban erős helyreállási potenciál van, az európai élmezőnyben alakul. Vannak területek, ahol gyorsabb a helyreállás, van, ahol elhúzódóbb. A harmadik negyedévben viszont már a szolgáltatói szektorban is érdemi javulás valósul meg. Fölfelé mutató növekedési kockázatokat mutatnak az adatok. 

2021 júliusában az infláció csökkent, de emögött döntően bázishatások vannak, így ezt nem szabad túlértékelni, a következő hónapok adatai fognak majd reálisabb képet festeni az inflációról. Az iparcikk árak esetében a globális nyersanyagár-növekedés a fogyasztói árakban is megjelent, ez egyre magasabb inflációt okoz. A gazdaság újraindulásából keletkező inflációs hullám már megvolt, az első csúcson már túl vagyunk, de az infláció a következő hónapokban növekszik, október-november környékén újabb csúcsra számíthatunk a bázishatások miatt. Azt, hogy innen hogyan süllyedhet majd, a szeptemberi inflációs jelentés után lehet megjósolni. 

Virág Barnabás kérdésekre válaszolva elmondta: a kamatemelési ciklust mindaddig folytatják, amíg az inflációs célok a jegybanki toleranciasávon nem stabilizálódnak. Október-novemberben számíthatunk egy újabb megugrásra, öt százalék fölé is emelkedhet újra az árindex. Jövő év elejére ez biztosan csökkenni fog.