Szárnyal a boreladás a járvány kitörése óta

Hogyan értékeli a tavalyi évet?

Bár a Törleynek húsz éve vagyok az ügyvezetője, én is először éltem át olyan krízishelyzetet, mint a jelenlegi. Amikor tavaly március közepén elindultak a korlátozások, ügyvezető társammal a legfontosabb célunk az volt, hogy megtartsuk a munkahelyeket, annak ellenére, hogy voltak olyan pozíciók, amelyek teljesen ellehetetlenedtek: például a gasztronómiai értékesítési csapatnak a munkaterülete bezárt, ezért őket a kiskereskedelmi oldalon foglalkoztattuk, de előfordult az is, hogy az előkészítő pincében címkézték a nagy kiszerelésű termékeket, míg korábban erre a munkára külső munkaerőt alkalmaztunk. Az export és a nyári belföldi forgalom alakulása is segített abban, hogy a munkahelyeket megtartsuk: tavaly március utolsó két hetében a pezsgő forgalma az előző évi 40 százalékára csökkent, a bor eladása pedig több mint 10 százalékkal zuhant. Ezután áprilisban a pezsgőeladás felkúszott 60 százalékra, a bor forgalma 1-2 százalékkal az előző év felett zárt, majd borban ez a tendencia folytatódott a nyáron is, míg a pezsgő forgalma kiegyenesedett. A második hullám sokkal rosszabbul érintette a céget, mint az első, mert elmaradtak a pezsgőforgalom szempontjából kiemelt szilveszteri ünneplések. Csökkenő árbevétel mellett az egyik oldalról azért javult kismértékben az üzemi eredményünk, mert visszaszorítottuk a költségeinket: bizonyos beruházásokat és karbantartásokat elhalasztottunk, és felére csökkentettük a marketingbüdzsét. A másik oldalról a legjobbkor érkezett a kritikus március–júniusi időszakban a borászatoknak az állami segítség.

Hogyan használták ki a vállalat kapacitásait az elmúlt fél évben?

A határlezárások idején, amikor a belföldi értékesítés szerényebb volt, az exportpartnereket megkértük, hogy hozzák előre rendeléseiket. Így az exportot át tudtuk csoportosítani, a nyári és őszi kiszállításokat előrehoztuk a kora tavasztól nyár elejéig tartó időszakra. Ezzel áthidaltuk a kapacitáskihasználásban azt az időszakot, amikor a belföldi kereslet visszaesett. A téli szezonra pedig minden évben előtermelünk, másképp nem tudnánk kiszolgálni az igényeket. A szokásos éves karbantartást háromhetesre hosszabbítottuk meg, ez alatt az idő alatt mindenkit elküldtünk az éves fizetett szabadságára. Így bár az árbevételük csökkent, az üzemi eredményünk javult.

Melyek a legutóbbi fejlesztéseik?

Az ellátási lánc minden területén fejlesztünk, a szőlőszemtől a fogyasztó asztaláig. A szőlőültetvényekben az öregebb, 30-35 éves telepítéseket kivágjuk, és új, korszerű fajtákra cseréljük le, így évente 15-30 hektár szőlőt újratelepítünk. A pincékben és a töltőüzemben is elengedhetetlenek a beruházások, itt a gépsorok hosszú távú korszerűsítésének a végénél tartunk: új depalettázó gépeket telepítettünk, a kartonozógépek után a raklapozásra is robotokat használunk. A Magyarországon egyre népszerűbb Bag in Box kartonok gyártásához is telepítettünk robotokat. Olyan beruházásokra törekszünk, amelyek segítségével még környezetkímélőbb lesz a vállalat, például a pincékben a hűtőgépcsere során olyan berendezést választunk, amely ötször kevesebb a hűtőközeget használ. Egy másfél éves munka végéhez értünk a marketingoldalon is, hiszen új kiszerelést kapott augusztus elsejével a Törley termékcsalád, ehhez társul egy új kommunikációs koncepció is.

Szembesültek-e problémákkal az alapanyag- és a csomagolóanyag ellátás terén?

Alapanyagoldalon semmilyen nehézséggel nem szembesültünk: a termékeink előállításához felhasznált alapanyag döntő része Etyekről származik, a saját szőlőinkből, és a Dél-Balatonról 900 hektárról, a szerződéses partnereinktől. A hiányzó mennyiséget must és bor formában vásároljuk olyan partnereinktől, akikkel tizenöt-húsz éves kapcsolatunk van. Kiszerelésoldalon már más volt a helyzet: például a pezsgők kupakjait Észak-Olaszországból vásároltuk, ahol az elmúlt év tavaszán egy ideig kétséges volt a kiszállítás. Úgy küszöböljük ki a hiányt, hogy nagyobb mennyiséget rendelünk, amit fél- vagy akár egy évre előre leadunk a gyártóknak. A legnagyobb probléma az, hogy a kiszerelési anyagoknál lényeges áremelésekkel kell szembenéznünk a mai napig.

Hogyan változtak ezek az árak?

A palack, a karton, a címke a mai napig nagyságrendekkel drágul. Indirekt módon az is gond, hogy a nyomdáknak papírellátási nehézségeik vannak. A kiszerelések terén is mindmáig hatalmasak az áremelések, például volt olyan extrém eset, hogy a karton 50 százalékkal is drágulhatott.

Hogyan alakult a pezsgő ára?

Éves szinten 3–6 százalékos áremelést vezetünk be, viszont nem minden terméknél emelünk egyszerre: az idén a Törley termékek kerültek sorra, a BB pezsgő ára nem változott.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján milyen hosszú távú hatásai lesznek a járvány nyomán kialakult helyzetnek?

Erre két példát mondanék: a borforgalmunk növekedett, ami annak köszönhető, hogy a boreladások egy része a gasztronómiából átcsoportosult a kiskereskedelembe. Egy másik példa a mindennapokból: megtanultunk együtt élni a home office intézményével.

Milyen korszerűsítéseket, digitalizációval kapcsolatos fejlesztéseket terveznek?

A vállalat minden területén alkalmazzuk a digitális technológiát a szőlőtől az értékesítésig. A szőlőtábla területét műhold segítségével mérjük be, a cég szennyvíztisztító üzemének nagy része digitális irányítással működik, és az értékesítők is digitális terminálon rögzítik a rendeléseket, amelyeket automatikus rendszerek dolgoznak fel. Legnagyobb újításunk a tavaly elindított webshop volt, amely a mai napig nagyon jó eredményeket hoz.

Mit tesz a vállalat az újrahasznosítás, a hulladékkezelés terén?

A fenntarthatóság a cég összes területén jelen van. A szőlők megmunkálása során nagyon szigorú követelményeknek felelünk meg, az is meg van szabva például, hogy egy adott területen hány madárfészket kell elhelyeznünk. Vannak további kiemelten fontos hosszú távú környezetvédelmi intézkedéseink, ilyen például a palackok súlyának folyamatos csökkentése: huszonöt éve egy pezsgőspalack súlya 650 gramm volt, ma 580-590 gramm. A csendes borban 500-550 grammos palackok voltak, mára ezt 410-420 grammra csökkentettük, de 400 gramm alá szeretnénk vinni. Tavaly indult programunknak köszönhetően a háromrétegű kartonjaink belső rétege teljesen újrahasznosított papírból készül, az idén pedig arra törekszünk, hogy bizonyos termékeknél már a külső réteg is újrahasznosított anyagból készüljön.

Melyik kategóriában érzi a legerősebbnek a versenyt?

Minden kategóriában van verseny Magyarországon. Míg korábban sokáig csak mi foglalkoztunk pezsgőreklámozással, egy ideje a kisebb borászatok is bontogatják a szárnyaikat a pezsgőkészítés területén, és beléptek a tradicionális pezsgőkészítés piacára. Ennek eredményeképpen mellettünk már mások is népszerűsítik a palackos erjesztésű pezsgőt. Jótékony hatása volt, hogy több szereplő mutatta be ezt a termékkategóriát a fogyasztóknak, mert ez növelte a keresletet, ma pedig már egyre több tradicionális pezsgő fogy.

Miként változnak a fogyasztói igények?

Mi a mediterrán országokhoz tartozunk, édespezsgő-fogyasztó nemzet vagyunk, míg a „bitter” államokban (Csehországtól Németországig) száraz pezsgőt isznak. A hazai fogyasztók több mint 50 százaléka választja az édes pezsgőt, de a száraz piaci is évi 2-3 százalékkal nő. Emellett erősödik a prémiumkategória, vagyis az 1500 forint feletti pezsgők iránti kereslet. A kisebb kiszerelések, vagyis a 0,2 deciliteres pezsgők forgalomnövekedése töretlen: piacuk a Covid előtti időszakban évente 30 százalékkal bővült.