A munkaerőhiány okoz gondot a kertészeteknek

Jó évet zárnak a kertészeti árudák, szerencsések voltak az időjárással, amely a tevékenységüket alapjaiban határozza meg, míg a nemzetközi kereskedelmi nehézségek csak enyhén érintették az ágazatot

– mondta a VG-nek Boross Dávid, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének (Makert) elnöke, az Oázis Kertészet ügyvezetője.

Mint hozzátette, a kertészetek fejlődéséhez arra is szükség van, hogy a fizetőképes kereslet mellett az embereknek legyen szabadidejük, amit kertészkedéssel tölthetnek, illetve hogy a kertkultúra része legyen a társadalomnak. Boross Dávid elmondása szerint Magyarországra is megérkezett az a kertműveléssel kapcsolatos kulturális igény, amely a kanadai, az angol és az ausztrál társadalomban több évtizede létezik, miszerint egészen apró területeket is használnak kertészkedésre, zöldség- és gyümölcstermesztésre, vagy kis fűszerkert létrehozására.

A járvány mindezt látványosan segítette, mivel az emberek több időt töltöttek az otthonukban, sokan a korábbinál jobban igényelték, hogy az életterükbe vagy annak közvetlen környezetébe hozzák a természetet.

Ezenfelül a kertészkedés során is értékessé válhatott az otthon töltött idő. Emellett egy generációs trend is kibontakozni látszik, a szakember elmondása szerint a mai huszonévesek fogékonyak a természet- és környezetvédelemre, sokan komposztálják a konyhai hulladékot, és kis helyen, akár egy albérlet erkélyén is termelnek zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket.

Ennek is betudható, hogy egyre nagyobb az igény például teraszon termeszthető áfonyára és málnára, ablakpárkányon termeszthető fűszernövényekre. És mivel a kertészkedés már nem a vidék kiváltsága, így a hobbikertészeket kiszolgáló háttéripar elkezdte gyártani ennek a fogyasztói rétegnek a kis kiszerelésű tápanyagokat, eszközöket, kisebb méretű szerszámokat.

A globális logisztikai nehézségek csak kismértékben érintették a hazai kertészeteket.

A növények zömét Magyarországon vagy valamelyik közeli országban termesztik, a legtöbb eszköz és növénytartó is a kontinensen készül, így az import nem a konténerválság miatt drágul, hanem az árfolyam függvénye. A tőzeg például Litvániából érkezik, ha ez drágul, az sok egyéb termék árát is emeli

– hangsúlyozta Boross Dávid.

Idén inflációkövető áremelkedés történt a szektorban, és jövőre sem várható ennél drasztikusabb drágulás – tette hozzá. A Makert elnökének elmondása szerint a szektor számára most a munkaerőhiány okoz nehézséget régiónként és kertészetenként eltérően. Az álláshelyek 10-20 százaléka betöltetlen, és bérfejlesztésre is szükség van a munkaerő megtartásához. Mindez hozzájárul a termékek áremelkedéséhez.