Elkezdődött a Mátrában a jövő építése

Hol tart a MVM Mátra Energia Zrt. átalakítása?

Már zajlik a lignittüzelés kiváltását célzó négy fő projekt előkészítése, de máshonnan kezdeném. Egyrészt azzal, hogy társaságunk 2020. március 26-án teljesen az MVM Csoport része lett. Tudvalevő, hogy az MVM Mátrai Energia nem egy egyszerű erőmű, hanem egy gazdasági térség nagyon fontos szereplője, amely azonban az ország széndioxid- kibocsátásának mintegy 10 százalékáért felel. Ezt a kibocsátást az ország Energia- és Klímastratégiájának megfelelően csökkenteni kell, ezt célozza a technológiai átalakítás. A modernizációs program másik apropója, hogy az erőmű berendezései az üzemórák alapján emberi léptékkel már 102 évesek, ám a leállításuk olyan ellátásbiztonsági kockázatot teremtene Észak-Magyarországon és a hazai energiarendszerben is, ami csak a kapacitások visszapótlásával oldható meg. Ezért van szükség új, modern technológiák bevezetésére.

Idézzük fel: melyek ezek a modern technológiák?

Az átalakítás első pillére egy gázturbinás erőmű, amely rugalmas, sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, és támogatja a villamosenergia-rendszer működését. A második pillér részben arra vezethető vissza, hogy jelenleg is társaságunk felel az országban feldolgozott hulladék egy jelentős hányadának az eltüntetéséért, energetikai hasznosításáért. Az új hulladékhasznosítóval megtartanánk azt a képességünket, hogy eltüntessük ezt a hulladékáradatot. Fontos, hogy a gázerőmű és a hulladékhasznosító ugyanúgy ellátja majd árammal és hővel az ipari parkunkat, mint a jelenlegi létesítmények. A harmadik pillér azt jelenti, hogy a rekultivált bányaterületeken 20-30 megawattos blokkokban összesen 200 megawatt kapacitású naperőművet létesítünk. A negyedik a maradék szén-dioxid megkötése, hasznosítása, illetve olyan kutatás-fejlesztési projektek indítása, amelyek a hidrogén előállítását, a hidrogénnek a gázturbinával való használatát és a hidrogén alapú közlekedés előkészítését célozzák. Az egész program harminc évig tartana. Ennek az első öt plusz négy évét, vagyis a lignitbányászat leállítását, és a pótló, modern beruházásokat már üzleti terv szinten előkészítettük.

Tehát öt év múlva termelnie kell egy gázerőműnek.

Az erőmű és a hulladékhasznosító előkészítése, üzleti tervezése, finanszírozásának szervezése közös projektben folyik, mert mindkettőhöz az úgynevezett 10c uniós forrást szeretnénk felhasználni, mert az lehetővé teszi klímavédelmi célú fejlesztések támogatását. Két külön termelőüzem jönne létre, a területüket már kijelöltük.

Mindez mennyibe kerül?

A gázturbinás erőmű és hulladékhasznosító a már említett 10c célforrásból történő finanszírozásához az uniós notifikáció már elindult. A beruházásokat korábbi kormánydöntések már megerősítették, az előkészítésben három minisztérium is érintett. A naperőművek különböző forrásokból, a jelen piaci árak és trendek alapján akár banki finanszírozással is megépíthetőek. A fejlesztés első három pillére, tehát a gázturbinás erőmű, a hulladékhasznosító és a naperőművek együtt körülbelül 400 milliárd forintba kerülnek. Ennek nagyjából a fele olyan támogatás lenne, amely a zöldítést segíti.

És a negyedik pillér, a kutatás-fejlesztés?

Az e célra szánt 48 milliárd forint terhére speciális feladataink lesznek, ehhez az uniós Méltányos Átmenet Alapot (Just Transition Found) szeretnénk megcélozni. Ebből Magyarország három régióban (Baranya, Heves és Borsod megye) összesen 104 milliárd forintot nyert el. A két utóbbi megyére nagyjából 70 milliárd forintnyi támogatás jut.

Mi a hidrogénprojekt lényege?

Zöld hidrogént állítanánk elő, vagyis a vizet megújuló forrásból származó energiával bontanánk meg. Vizünk van elég, bányászatunk során jelenleg évi 9 millió köbméternyit kezelünk. Az elektrolíziséhez szükséges áramot pedig 200 megawattnyi naperőmű adná. Ezek termelése közvetlenül egyébként sem szabadítható rá a hálózatra, mert megbontaná az egyensúlyát. A hidrogén részben a gázturbinában tüzelhető el, részben a zöld közlekedésben használható.

Mire készül a Mátra a zöld közlekedés terén?

Társaságunk közel 800 munkavállalója jár dolgozni tömegközlekedéssel. Szeretnénk átalakítani a '80-as években kialakult menetrendeket, kialakult szokásokat. Nem biztos, hogy egy nagy buszban öten kell, hogy utazzanak, ezért felmértük, hogy mi lenne az optimális. Egy olyan terven dolgozunk, hogy saját magunk oldjuk meg e munkavállalók bejárását elektromos buszokkal. Ez egy legalább 3-5 éves történet, akkor indulhat, amikorra elkészül a technológiai park. Itt is részt veszünk az állam által szervezett programokban. Nemsokára tesztjelleggel egy zöld busz váltja ki a Gyöngyös és Visonta közötti járatot, a töltőket hozzá már letelepítettük az erőmű területén.

Mikor indul a hidrogénprojekt?

Mivel a Mátrának alapvetően nincs k+f tevékenysége, e témában az MVM az innovációs területétől kértünk segítséget. Már tart a pilot projekt előkészítése, a megvalósulás 2-3 év múlva várható.

De a végleges beruházáshoz meg kell várni a naperőművek megépülését.

Az egyik zagytározónkon jelenleg is működik az MVM naperőműve, amelyet mi üzemeltetünk. Épül mellettünk egy harmadik feles naperőmű, illetve az egyes bányaterületeken is elkészítettünk olyan felületeket, amelyek már most alkalmasak naperőmű telepítésére, a létesítmények helyét már ki is jelöltük. Előnyük, hogy nem zöldterületek, és saját ingatlanok.

Mennyire reális elképzelés a széntüzelésű  erőmű és a bányák dolgozóinak átképzése? 

Ez nagyon fajsúlyos kérdés, és – nagyképűség nélkül mondhatom – sokat tettünk már az ügyben. Miután az MVM bejelentette a modernizációs programot, nagy volt a félelem, hogy a modern technológiákhoz a munkavállalóknak csak a töredékére lesz szükség, a dolgozók többsége elveszíti az állását, mint annak idején Tatabányán, Ózdon és Ajkán. Úgy véljük, hogy itt az erőmű környékén, a körülötte lévő tevékenységben is akkora gazdasági lehetőségek kínálkoznak, amelyeknek köszönhetően nem, hogy leépítésről nem kell beszélni, hanem új munkahelyek jöhetnek létre. A korábbi tervekkel ellentétben nem zártunk be bányát, viszont átvilágítottuk és optimalizáltuk a társaság működetését, ezzel egyébként tavaly ötmilliárd forintot takarítottunk meg, és ennyit remélünk az idén is. A munkavállalóink 97 százaléka szakképzett, van, akinek három-négy szakképesítése is van. Tehát nem betanított munkásokról beszélünk, hanem nagyon jó, akár piacra vihető munkaképességekről. És 2026-tól itt nemcsak egy gázturbinás erőmű lesz és az erőműénél kicsit nagyobb létszámigényű napelemparkok, hanem egy olyan gazdasági környezet, amelyben megmaradó technológiákat is fogunk működtetni. Új iparágakat, új ipari teljesítményt tudunk behozni, amelyeket megint csak működtetni kell. Ilyen komplex gazdasági tevékenységhez kell adminisztráció, személyzeti támogatás és számos olyan tevékenység, amely révén egy technológiai park jön létre. Most 2000 saját dolgozónk van, és 450 további a leányvállalatainknál.  2025-ig 500-600-an mennek nyugdíjba, a park üzemeltetéséhez pedig mintegy 1100-an kellenek.

Hogyan jön létre a technológiai park?

A meglévő ipari parkunk bővítése érdekében megterveztünk egy 18 projektből álló programot, ebbe beletartozik két leányvállalatunk, a gépgyártó és a mélyépítő cégek versenypiac- és exportképessé tétele is. A 18-ban van olyan projekt, amely a körforgásos gazdasághoz, a hulladékkezeléshez kapcsolódik, lennének nonprofit tevékenységek, és profitorientáltak is, amelyekhez megfelelő árú villamos energiát, gőzt, technológiai szolgáltatásokat tudunk eladni. Ez a program mintegy 50 milliárd forintnyi beruházást igényel. A nonprofit vállalkozásokon kívül mindnek önállóan üzletképesnek kell lennie. Számításaink szerint így újabb nagyjából 800 munkahely őrizhető meg, illetve jöhet létre az említett 1100-en felül, azaz talán még létszámhiány is kialakulhat.

Van agrárprojekt is a 18 között? Mire készülnek?

Ez egy nagyon jó sztori: haltenyésztés, amire ugyanis alkalmas a tavaink vizének hőmérséklete. Talán megmosolyogtató, hogy Mátrai Erőmű és haltenyésztés, de hangsúlyozom, hogy ez már nem csak egy erőmű, egy gazdasági rezervátum, hanem a térség meghatározó szereplője világos jövőképpel.

Hogyan érintik az erőmű jelenlegi működését a magas kvóta-, és a magas áramárak?

Az MVM belépésével kialakítottunk egy olyan termelési kontrolling rendszert, amellyel pénzügyileg úgy optimalizálhatjuk a termelést, hogy figyelembe vesszük a szén-dioxid kvóta árának a változását, és részben villamos energiáét is. Vagyis a korábbiaknál kicsit rugalmasabb szerződéseink vannak, és a termelésünket is hozzá tudjuk igazítani az optimálishoz. Dea szén-dioxid kvóta ugrásszerű növekedésével nem nagyon tudunk mit csinálni. Viszont a villamos energia árnövekedés nekünk is jót tett így az MVM-nek ajánljuk fel az áramunk legnagyobb részét, hosszú távú szerződés keretében.

Hogyan élik meg a dolgozók a küszöbön álló változásokat?  

Összességében már nagyon vágyom rá, hogy az átalakulásnak látványos lépései is legyenek. Ez túlmutat a fenti száraz dolgokon – technológia, pénz –, a lényeg az, hogy a jövő építése elkezdődött. A belső, vállalati szlogenünk is ez: „Itt a jövőd!”. Fontos, hogy az emberek ne azt gondolják, hogy öt év múlva itt mindennek vége, hanem, hogy még a fiatalok is lássák a lehetőséget a modernizációban. A Mátra egy szerethető történet: a mi stratégiánk munkahelymegtartásról, munkahelyteremtésről, modernizációról, zöld technológiákról, vagyis az itt élő emberek életminőségének javításáról, a régió fejlesztéséről szól.