Ennyivel több pénzt vihetnek haza a diplomások

A cél az, hogy átlagosan a tíz beiratkozó hallgatóból a jelenlegi hat helyett nyolc diplomázzon le a felsőoktatásban – hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen, amelyen Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal szakmai elnökhelyettese és Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke vett részt. Utóbbi elárulta, a mentorprogramban résztvevők esetében 8,5 ez az arány, a lehetőséggel 3000-3500 gólya él évente.

A hamarosan induló felvételi eljárás kapcsán elhangzott, 48 városban lesz felsőoktatási képzés, és 11 ezer meghirdetett képzési sor közül választhatnak a február 15-i határidőig a jelentkezők.

Hankó Balázs megjegyezte, a modellváltó egyetemek esetében 2026-ig 11 százalékkal emelnék a hallgatói létszámot, miközben javítanának a lemorzsolódók arányán. Hozzátette, a felsőoktatás megújítása érdekében történt a modellváltás, az egyetemek két, két és félszer nagyobb forrásra támaszkodhatnak, a képzés mellett kutatási és infrastrukturális finanszírozás is a rendelkezésükre áll. Momentán 11 intézményünk áll a legjobb öt százalékban a világrangsorban, és ha előrébb lépnek, plusz pénzre számíthatnak, akár több milliárd forint értékben. Az államtitkár hangsúlyozta, a cél, hogy a jövő nemzedéke versenyképes tudást szerezzen a felsőoktatási intézményekben, majd ezt a tudást a nemzet szolgálatába állítsa.

Murai László elárulta, eleinte aggódtak annak kapcsán, hogyan érinti az államilag finanszírozott helyek számát a modellváltó egyetemek ügye, de ebben is pozitív lépéseket tapasztaltak.

Az elnök úgy véli, a diploma fontosságát többek között a bérelőnnyel is ki lehet emelni, hiszen átlagosan a diploma 150-160, a mesterképzés 220 százalékos fizetést jelent a középfokú végzettséghez képest.

Kiderült, a hallgatók 85 százaléka, a felsőoktatási intézményekben dolgozók 90 százaléka vette fel a koronavírus elleni vakcinát, és csupán az orvos- és egészségtudományi képzéseknél tették kötelezővé mindenki számára, hiszen ott a gyakorlati oktatás a kórházakban zajlik.

Hankó Balázs arról is beszélt, hogy 40 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon – négyszer annyian, mint a külföldön hallgató magyar állampolgárok –, közülük 3500-an Németországból, 2500-an Kínából, 1000-en Törökországból, 800-an Norvégiából, 600-an Japántól érkeztek, azaz széles a nemzetközi hallgatói paletta. Külön program indul azoknak a diákoknak, akik külföldön tanulnak, megpróbálják őket hazacsábítani.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a 2004-ből származó 54 úgynevezett ppp-szerződésből 50-et kiváltottak, összesen 150 milliárd forintért, aminek hála a felsőoktatási intézmények megszabadulnak ettől a jelentős pénzügyi tehertől. A lépéssel 6 ezer kollégiumi hely és 3 ezer négyzetméter került vissza az intézmények tulajdonába.

A VG felvetésére Hankó Balázs megjegyezte, a modellváltás kapcsán nincs szükség marketingre, a hat „kimaradó” intézmény előtt ott áll a 21 modellváltó jó példája – a kormány csak akkor foglalkozik az egyetemek modellváltásával, ha ezt az intézmény kezdeményezi, hat esetben erre nem érkezett igény. Megjegyezte, a GDP két százalékát költjük felsőoktatásra, ami duplája az Európai Uniós átlagnak.