Az öngondoskodás éve lehet az idei a fiatalok és a munkáltatók összefogásával

A fiatalok megfontoltan fogják elkölteni a visszajáró személyi jövedelemadót (szja), derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) reprezentatív kutatásából. A megkérdezett 25 év alattiak közel fele ugyanis hosszú távú céljaira fogja félretenni a visszajáró összeget, de többségük mindenképp öngondoskodási célokra fordítja az szja-mentességből szerzett többletet, mint például önképzés, nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások. Ahhoz viszont, hogy az öngondoskodás ne csak cél maradjon 2022-ben, a munkáltatóknak is nagy szerepet kell vállalniuk a pénztári megtakarítás lehetőségének megteremtésével.

Előtérbe kerülhet az öngondoskodás

2022 különösen fontos az öngondoskodási potenciál szempontjából. Január 1-én hatályba lép a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége, mely kedvezmény határa az átlagbér, és a fiatalok adókedvezményének esetében a 2021. júliusi átlagfizetést kell alapul venni.

„A 25 év alattiak esetében a jogszabályváltozás lehetőséget ad arra, hogy az adómentességgel szerzett többletjövedelmet rendszeres öngondoskodásra fordítsák. Mivel mind a pénztártagok esetében, mind pedig össztársadalmi szinten azt tapasztaljuk, hogy egyre többen tartják fontosnak az öngondoskodást, ezért várakozásaink szerint az adókedvezmények kedvező hatással lesznek az önkéntes pénztári piacra” – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke.

Az ÖPOSZ friss reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a fiatalok többsége is hasonlóan gondolkodik. 49 százalékuk hosszú távú céljai érdekében tenné félre a 22 százalékos pluszjövedelmet. A megkérdezettek több mint negyede pedig a váratlan helyzetekre félretett megtakarításait gyarapítaná az összeggel. De az oktatásba, képzésekbe, tanfolyamokba és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokba történő beforgatás is kiemelkedő helyen szerepelt – előbbire a válaszadók 16, utóbbira 13 százaléka gondolt.

A 25 év alattiaknak az adómentesség ellenére több körülmény miatt is érdemes lehet igénybe venni pénztári szolgáltatásokat. Egyfelől, ha valaki jobban keres, mint a 2021. júliusi átlagbér – ez bruttó 433 700 forint volt –, akkor a bér efölötti részére fizetni kell személyi jövedelemadót, tehát itt már keletkezik jóváírási potenciál. Emellett pedig nyugdíjpénztári megtakarítást nem csak az adójóváírás miatt érdemes indítani: a korán befizetett összegek jóval magasabb hozamot fialhatnak a nyugdíjaskorig, továbbá minél hamarabb nyitunk számlát, annál hamarabb lehet szükség esetén az első 10 év hozamát adó- és járulékmentesen felvenni.

Szemléltetésül, az MNB 2021-es márciusi adatai alapján a nyugdíjpénztárak 10 éves és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozama 6,23, illetve 5,91 százalék volt tavaly. Ezek 3,87, illetve 2,49 százalék reálhozamot jelentenek a tagok számára.

A pandémia miatt már nőttek a befizetések

Az anyagi helyzettel kapcsolatos újévi fogadalmak közé tartozik sokszor a tudatosabb pénzügyi tervezés, valamint a munkahelyváltás is. Bármelyikről is legyen szó, a nyugdíj- és egészségpénztárakkal kapcsolatos előnyöket még sokan nem használják ki.

Év elején kell ugyanis a munkáltatói hozzájárulásról nyilatkozni a munkavállalóknak, akik a cafeteriajuttatásokon belül a pénztári megoldások mellett is dönthetnek ilyenkor. A befizetéseket meg is lehet osztani a két megtakarítási forma között, munkahelyváltás esetén pedig érdemes résen lenni, hogy a kiszemelt munkáltatónál a pénztári megtakarításhoz való hozzájárulás része-e a kompenzációs csomagnak, ugyanis a pénztári befizetések után visszaigényelhető 20 százalékos adó-visszatérítést a foglalkoztató által befizetett összegek után is érvényesíteni lehet.

Az elmúlt közel kétéves időszak jól példázta, hogy milyen fontos az egészségünkkel és az anyagi helyzetünkkel kapcsolatban is a tudatos tervezés és az öngondoskodás

– közölte Nagy Csaba. A szakember hozzátette: „Ezt a gondolkodást igazolta vissza, hogy éves összehasonlításban mind az egészség-, mind pedig a nyugdíjpénztárak esetében nőtt a befizetések összege 2021-ben.” 

Az egészségpénztárból jellemzően az egészségügyi helyzetből adódó költségeket lehet fizetni, például gyógyszereket vagy magánorvosi ellátást, de fedezhetők belőle egyes, a megélhetéshez kapcsolódó költségek is, ilyen például lakáshitel törlesztése a minimálbér 15 százalékáig, vagy pedig táppénz-kiegészítés betegség esetén. A nyugdíjpénztári megtakarításhoz pedig ugyan már 10 év után is hozzá lehet férni, ám a hosszú évek kitartó megtakarítása után érdemes ezen pénztári öngondoskodás gyümölcsét megőrizni az időskor valós betöltéséig. Emiatt az egészségpénztári megtakarításra inkább rövid és középtávú tartalékként érdemes tekinteni, a nyugdíjpénztári befizetés viszont hosszú távra szól.