Ott tartaná? Visszahívná? Rugalmasan foglalkoztatná?
– teszi fel a kérdést a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) a nyugdíjasok alkalmazásának az előnyeit bemutató szakmai fórumokra szóló meghívója, amely ezzel lényegében össze is foglalta, milyen lehetőségei vannak egy munkaadónak, ha úgy dönt, hogy szövetkezeti keretek között ad munkát a nyugdíjba vonulásra készülő kollégáknak vagy a már inaktívaknak. Az atipikus foglalkoztatás e módozatára öt éve ad lehetőséget a jogszabályi környezet, az ez idő alatt elért eredmények pedig jó reményekkel kecsegtetnek a jövőre nézve is.
2017 júliusától rohamos gyorsasággal alakultak a nyugdíjas-szövetkezetek, a számuk rövid idő alatt elérte a 165-öt. Később azonban néhány megszűnt, így a piacon most nagyjából 120 ilyen jogi személy működik. Vannak köztük olyanok, amelyek csak helyi feladatok ellátására jöttek létre, ám üzemelnek regionális és országos szintű szervezetek is
– adott betekintést a Figyelőnek a nyugdíjas-szövetkezetek világába Dolgos Attila, a piac hatvan százalékát lefedő Közész alelnöke. A koronavírus-járvány jegyében telt elmúlt két év persze az ő helyzetüket sem könnyítette meg, a létszámbeli visszaesés mértéke 40-50 százalék körüli volt. De Dolgos Attila a 2021-es adataikra hivatkozva hangsúlyozta: a pandémia előtti, 2019-es számokat már hozza, sőt felül is múlja a jóval több mint tízmilliárd forintot elérő szektor, tehát „a pálya felfelé ível”. A tagok mintegy százezren vannak, ami azt jelenti, hogy ennyien váltottak szövetkezeti tagi részjegyet, vagyis 2017 óta legalább egy napot dolgoztak nyugdíjas-szövetkezetben.
Az érdekképviseleti vezető 20-30 ezerre becsülte azoknak a számát, akik aktívan, minden hónapban dolgoznak.
A szövetség alelnöke két példával illusztrálta a nyugdíjas-szövetkezetek sokszínűségét. Egyfelől működnek olyan mikroegységek, amelyeket a törvényben minimumként előírt hét tag alapított meg munkavégzési céllal. Ilyen például az a szervezet, amelyet volt némettanárok közösen hoztak létre, hogy nyugdíj mellett is taníthassanak. Másfelől szép számmal üzemelnek olyan szerveződések – és ezek vannak többségben –, amelyeket azért alapítottak, hogy ilyen keretek között segítsenek az állást kereső időseknek megtalálni a számításaikat, vagyis az iskolaszövetkezetekhez hasonlóan összekötik egymással a munkát keresőket és kínálókat. Tapasztalataik szerint többnyire a kereskedelemben és a feldolgozóiparban alkalmazzák a nyugdíjasokat, valamint olyan pozíciókban, ahol valamilyen könnyű fizikai munka elvégzésére van lehetőség.
Négy évvel a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabály hatálybalépése után, 2021-ben a törvényhozás a kismamáknak is lehetőséget teremtett arra, hogy rugalmas keretek között vállalhassanak munkát.
A „kismama-szövetkezetek” meghonosítása jelenleg is zajlik.
Csomai Eszter, a bírósági bejegyzés alatt álló Kisgyermekesek Érdekképviseleti Szövetségének a vezetője a Figyelőnek elmondta: eddig hat ilyen szerveződés alakult az országban, közülük pedig négy döntött úgy, hogy egy szövetségbe tömörül. „Ez egy jóval szűkebb réteget érint, mint a diák- vagy a nyugdíjas-szövetkezetek, hiszen jelenleg körülbelül háromszázezer kismama van az országban. Közülük azonban körülbelül ötvenezren mindjárt ki is esnek a potenciális körből, mivel amíg csecsemőgondozási díjat, azaz csedet kapnak, addig nem vállalhatnak munkát, ellenkező esetben elesnek ettől az ellátástól” – magyarázta Csomai Eszter, aki szerint a munkaadók is kezdenek nyitni a kisgyermekesek felé. A cégeknek is érdekük, hogy 4-6 órás munkaidőben „kismamaműszakot” indítsanak a kisgyermeket nevelőknek, vagy visszafoglalkoztassák a gyedben, gyesben részesülő kollégákat, így ugyanis azok nem esnek ki teljesen a munka világából, a munkahelyük életéből.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.