Több pénz jut egészségügyre és nyugdíjra

A gazdasági folyamatoknak és az adócsökkentésnek megfelelően emelkedett a központi költségvetés nyugdíj- és egészségbiztosítási alapba érkező bevétele 

– összegezte a VG megkeresésére a Magyar Államkincstár adatait Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy a társadalombiztosítási alapba összesen 1605 milliárd forint érkezett az év első két hónapjában, közel 40 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt, ám a szakember rámutatott, hogy ebből körülbelül 9 százalék az, amit az idei béremelés és adócsökkentés indokol. A Központi Statisztikai Hivatal egyelőre a januári adatokat tette közé, amely alapján a bruttó átlagkeresetek 13,7 százalékkal emelkedtek 2021 első hónapjához képest, míg a szociális hozzájárulási adót a kormány 2022. január 1-jétől 15,5-ről 13 százalékra mérsékelte.

Az a jelentős különbség oka, hogy tavaly januárban és februárban a nyugdíjbiztosítási alaphoz 130 milliárd forinttal, az egészségbiztosítási alaphoz 120 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, míg az idén már 376 milliárd és 206 milliárd forinttal. Palócz Éva kiemelte, hogy a nyugdíjbiztosítási alap esetében 

ez az összeg az éves előirányzat 67,8 százaléka, azaz valószínűleg módosítani kell majd a költségvetést, 

de ez nem csupán erre a sorra igaz. Varga Mihály pénzügyminiszter március végén beszélt arról, hogy az emelkedő infláció és a gazdasági növekedést befolyásoló orosz–ukrán háború miatt át kell szabni a büdzsét.

A társadalombiztosítási alapba két forrásból érkezik többletbevétel a béremelések és a magas, 74 százalékos foglalkoztatottság eredményeképpen. A szociális hozzájárulási adóból származó plusz az elmúlt 12 hónapban két százalékkal emelkedő foglalkoztatottságnak köszönhető, és nem a béreknek, hiszen a 1,5 százalékkal csökkenő adómérték miatt a minimálbér esetében például ugyanúgy 26 ezer forintot fizet a munkaadó, mint tavaly. Pedig 2021-ben még bruttó 167 400 forint volt a nyolc óra munkáért fizethető legalacsonyabb összeg, míg január 1-jétől 200 ezer forint. 

A társadalombiztosítási járulék esetében viszont már megfigyelhető az emelkedő bérek hatása: 

ahogyan mellékelt táblázatunkban is látszik, a tavalyi adatokkal összehasonlítva nagyobb mértékben növekedtek a befizetések, mint a szochónál. Ennek az az oka, hogy míg a szociális hozzájárulási adó a 2,5 százalékos csökkenés hatására szinte változatlan terhet jelent a munkaadóknak, addig a munkavállalók a magasabb fizetésből többet is fizetnek be az államkasszába. A minimálbéres példánál maradva: 2021-ben 31 ezer forintot vontak le a munkavállalóktól társadalombiztosítási járulékként, míg az idén már 37 ezer forintot – igaz, a nettó bér így is 20 százalékkal emelkedett, 111 ezer forintról 133 ezer forintra, miközben az adóék tovább csökkent, 43-ról 41 százalékra.

A béremeléseknek és alapbefizetéseknek nem csupán rövid távon lesz érezhető a hatásuk: ahogyan Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője korábban lapunk megkeresésére rávilágított, az újonnan nyugállományba vonulók nyugdíja jóval magasabb lehet azokénál, akik régen mentek nyugdíjba.