A minőség segíthet életben maradni a balatoni szállodaiparnak

„Miközben főiskolai és közgazdász, illetve marketingközgazdász egyetemi diplomát szereztem, az egész szakmai pályafutásom a szállodaiparhoz és szülővárosomhoz, Balatonfüredhez köt. Sok évvel ezelőtt a Danubius Hotels balatoni szállodáinak – a füredi Annabella és Marina, valamint a keszthelyi Helikon – értékesítési és marketingigazgatója voltam, ami akkor egyedülálló kínálatot jelentett a magyar tenger partján. Amikor Balatonfüred Város Önkormányzata 2005-ben pályázatot hirdetett a vízparton álló egykori hajógyári hangárok helyén kialakítandó turisztikai célú beruházás megvalósítására, a férjemmel a családi szálloda megépítése mellett döntöttünk. Az ő elképzelése alapján a mai Hotel Golden Lake Resort 2,5 milliárdos projektjének megvalósításánál egyedi megoldást alkalmaztunk. A banki finanszírozás mellett meghatározó hányadot képviselt a mediterrán hangulatú komplexumban kialakítandó üzletek és apartmanlakások értékesítése” – magyarázta Rádóczy Andrea a Figyelőnek.

Mivel olyan tervet kellett benyújtaniuk, amely nem zárja el a vízparttól a nagyközönséget, a 65 szobás wellness- és konferenciahotel, valamint a 40 apartman mellett egy vízparti korzót alakítottak ki 27 kereskedelmi és vendéglátó egységgel, illetve az 52 férőhelyes jachtkikötővel. Ez a beruházás akkoriban egyedülálló városrészt hozott létre a Zákonyi sétánynál. Emellett a folyamatosan fejlődő Füred vonzerejére is építő 365 napos szállodai üzemelésük unikumnak számított az abban az időben átlagosan három hónapos attrakciónak számító Balatonnál.

A hétköznapitól eltérő üzleti megközelítésre később is szükség volt, mert a 2008-as gazdasági válság nagy károkat okozott a turizmusnak. Hatására nemcsak a hazai és a külföldi vendégek maradtak el egyik napról a másikra, hanem a szálloda euróalapú hitelének törlesztőrészlete is többszörösére ugrott.

Rádóczy Andrea úgy véli, az árleverő kuponozás elterjedésének és a nagy hotelbezárásoknak az időszakában – amikor a legenda szerint a bedőlt kölcsönök miatt a legnagyobb szállodaportfóliója egy nagybanknak volt – a hotelük azért maradt a túlélők között, mert nemcsak hittek benne, hanem tettek is azért, hogy megmaradjon, amit felépítettek. Egy hatékony üzemelési modellt kialakítva a heti, sőt napi bevétel-költség újratervezés mellett igyekeztek elkerülni az árversenyt és az akkoriban divatos üdülésijog-értékesítést.

„A helyzet azért is jelentett kihívást, mert miközben a régi, nagy balatoni szállodák még mindig legfeljebb öt-hat hónapot tartottak nyitva, nekünk az egész éves üzemeléshez folyamatos beruházásokkal, programokkal, új attrakciókkal kellett me-ggyőzni a vendéget arról, hogy a magyar tenger igenis négy évszakos úti cél, és a főszezonon kívül is megéri visszatérni hozzánk. A feladat összetettsége a marketingkommunikációban is megjelent, hiszen korábban a nagy nemzetközi turisztikai vásárokon már megtapasztaltam, hogy miközben mi fontos szereplőnek érezzük magunkat itthon, addig a világ turisztikai térképén vagy akár csak Európában is apró pontnak számítunk a kínálatunkkal.”

Rádóczy Andrea úgy látja, hogy a 2008-as válság idején szerzett tapasztalatai a járványhoz kapcsolódó bezárások és a bevételkiesés idején is elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy 2020, majd 2021 nyarán is sikeresen újra tudjanak nyitni. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a legnehezebb időben is kitartottak, és az állami támogatásokat is felhasználva mindent megtettek azért, hogy minél több munkahelyet megmentsenek és minél több munkatársban tartsák a lelket. A tavalyi újranyitás ennek ellenére új helyzetet teremtett, mert a korábban is emelkedő bérek is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy az egész országban ne alakuljon ki szakemberhiány.

Régióvezetőként is azt tapasztalom, hogy a balatoni főszezon legnagyobb kockázatát az idén a munkaerőhiány jelenti. Mivel a Covid időszakában a korábbinál is több hazai vendég kedvelte meg a balatoni régiót, ennek eredményeként 2022-ben is kiemelkedő érdeklődésre számíthatunk a nyáron

– nyilatkozott a szakértő.

Hozzátette, hogy a szükséges áremeléseket egyelőre a piac tolerálja, ám ennek egyetlen szépséghibája, hogy alig fedezi az energia-, a bér- és a fizetéssel járó egyéb járulékos költségek – az állandó toborzás, a lakhatás és az egyéb kiadások – növekedését. A legkomolyabb probléma azonban az egész ágazatot sújtó szakemberhiány, amely a szezonális üzletek megnyitásával olyan mértékűvé válik, amely már a szolgáltatás színvonalát veszélyezteti a főszezonban.

Ma már nemcsak arról beszélünk, hogy kevés a jó szakember, hanem arról, hogy képzetlen munkaerőt is szinte lehetetlen találni a turizmus területére. A pandémia idején a pályaelhagyók a vártnál többen voltak, és csak részben tértek vissza. A munkaerőpiacra újonnan belépők száma pedig elenyésző, ám látunk jó példákat több szakmai szervezetnél. Ilyen az MSZÉSZ által indított Év Fiatal Szállodása pályázat, amely a tudás-alapú, magas szintű elismerésre lehet jó példa a pályakezdők számára.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.