Akár 800 forint fölé drágulhat a kenyér ára

A jelenlegi súlyos aszály miatt országszerte 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál.

Szakértők szerint megközelítőleg 220-250 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről, ami jelentősen megnöveli a gazdálkodók költségeit.

A tonnánkénti búzaár a tavaly júniusi 60-65 ezer forintos indulóárhoz képest brutálisan megnőtt, már 140 ezernél jár,

ami szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a malom- és a sütőipar szereplőit.

Ezzel egyidejűleg az energiaárak terén is elszabadult a pokol. Több cég a rezsiköltségek durva növekedéséről számolt be.

A Hajdúgabona Zrt. éves villanyszámlája a tavalyi 250 millió forintról 900 millióra nőtt, a Hajdúsági Sütődék Zrt. pedig öt és félszer akkora gázszámlát fizet most, mint néhány hónappal ezelőtt.

A megkérdezett cégvezetők egyetértenek abban, hogy aki nem tudja a pluszköltségeit minél hamarabb beépíteni az árazásba, az pillanatok alatt tönkremehet.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy jelenleg egy kiló búza ára 140 forint, ebből tud dolgozni a malomipar. Ha minden költséget összeadunk, akkor ebből nagyjából 230 forintos kilónkénti átadási ár fog kikerekedni a liszt esetében. Az árréssel és az áfával megnövelve ez máris 300 forint feletti lisztárat jelent a szakember szerint.

A liszt drágulása padig magával hozza a kenyér drágulását is.

Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütődék Zrt. vezérigazgatója felsorolta, hogy a cég szempontjából a liszt ára gyakorlatilag megduplázódott, november óta a gáz ára öt és félszeresére nőtt, az áram ára pedig január óta megháromszorozódott. Az energiaárak elszabadulása és az alapanyagárak növekedése miatt pedig a következő egy-két hónapban további 30-40 százalékos áremelkedéssel kell kalkulálni.

Kiemelte azt is, hogy az a termelő, aki egy évvel ezelőtt jól gazdálkodott az árujával, bizony 4-5-szörös extraprofitot zsebelhet be az idén a tavalyi terménye után. Az aránytalanságok miatt főleg az értéklánc két középső szereplője, a malom-, valamint a sütőipar szenved.

Lassan annyiért vagyunk kénytelenek átadni a termékeinket a kereskedelemnek, mint amennyi egy éve a fogyasztói áruk volt

– zárta gondolatait a cégvezető.