Árstopok nélkül 15-16 százalékos lenne az infláció

Minden várakozást felülmúlóan májusban 10,7 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bejelentést megelőző napokban a VG elemzői konszenzusa 10,4 százalékot prognosztizált – úgy, hogy 10,6-nél magasabbat senki sem várt –, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 10,5 százalékot jósolt.

Az elhúzódó háború hatása tehát a legpesszimistább forgatókönyveknél is nagyobb hatással van az inflációra,

amely várhatóan az év végéig két számjegyű marad. A KSH adatai alapján az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Az előbbi kategóriában a margarin 41,4, a kenyér 37,5, a sajt 35,4, a baromfihús 34,3, a száraztészta 33,3, a tejtermékek 30,3, a tojás 29,9, a péksütemények 27,3, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 12,8, az alkoholmentes üdítőitalok 10, a csokoládé, kakaó és a cukor 3,9 százalékkal drágult.

Szintén fontos mutató, hogy az élelmiszerek átlagos ára még áprilishoz képest is 3,5 százalékkal emelkedett,

a főcsoporton belül a friss zöldségeket leszámítva minden termékkör többe került a fogyasztóknak. A vaj 9, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6, a kenyér 5,8, a párizsi és a kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult egy hónap alatt.

A makrogazdasági szakértők abban egyetértenek, hogy a Magyarországon bevezetett árstopok valamelyest fékezik a pénzromlást, az intézkedések nélkül 15-16 százalékos is lehetne a mutató. Ez egyébként nem is lenne kirívó az Európai Unióban, hiszen áprilisban például Észtország 19,1, Litvánia 16,6 százalékos inflációs adatot tett közzé, és összességében kilenc ország számolt be két számjegyű áremelkedésről.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz–ukrán háború felülírta az inflációs kilátásokat, a hatása még nem is becsülhető meg teljes mértékben. A konfliktus kirobbanása óta a gáz, az áram és az olaj ára elszállt, pedig a magas energiaköltségek már előtte is nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek. Bár a lakosság továbbra is a változatlan árú egyetemes szolgáltatást fizeti, a szakember szerint a mikro- és kisvállalkozások kizárása a rezsicsökkentésből további áremelkedést okozhat. Az erősödő nyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 12,2 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat.

„Jelentős hatása lehet a búza és más alapvető termény, például a kukorica és a napraforgó drágulásának, és kockázatos az ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanság is” – mutatott rá Suppan Gergely, aki úgy véli,

a következő hónapokban az átárazások tovább emelhetik az inflációt, amely számításai szerint az árstopok nélkül 16 százalék felett járna.

Mint kiemelte, a korlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, és a fokozatos vagy teljes kivezetésük nagy rizikóval járna, erre a forgatókönyvre nem is számít. Arra viszont igen, hogy a búzaárak a következő hónapokban meredeken emelhetik a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk fogyasztói árát, a jövedéki adó módosítása a dohánytermékek és a szeszes italok, az úgynevezett csipszadó pedig számos más feldolgozott élelmiszer drágulásához vezethet.

A következő időszakkal kapcsolatban nem optimista Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója sem.

Egyre valószínűbb, hogy 12 százaléknál tetőzik az infláció júliusban, és – főképp a különadók átgyűrűző hatása miatt – még év végén is 10 százalék körül alakul a mutató, ami nem ad lehetőséget a Magyar Nemzeti Banknak a kamatcsökkentésre, pedig sokan reménykednek ebben

– mondta a szakember. Néhány hónapon belül enyhülést hozhat szerinte, hogy a nyers élelmiszerek ára májusban már nem emelkedett, így hamarosan lassulhat a feldolgozottak drágulása is.

Számítani lehetett arra, hogy gyorsulni fog az infláció, de a csaknem 11 százalékos éves tempó kedvezőtlen meglepetés

– kommentálta a friss adatot Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki úgy ítéli meg, hogy a néhány élelmiszerre vonatkozó árstop lényegében minimálisan fogja csak vissza az élelmiszer-drágulást. Az üzemanyagokra vonatkozó ársapkának, valamint a rezsidíjak befagyasztásának viszont jelentős a hatása, ezek nélkül 15 százalék körül lenne az áremelkedés üteme.

A jövő évi központi költségvetési törvényjavaslat úgy számol, az inflációs nyomás a kormányzati és jegybanki lépéseknek, valamint a bázishatásoknak köszönhetően várhatóan lassul, és éves átlaga 5,2 százalék lesz.