Friss felmérés igazolja, hogy térdig gázolunk a jogsértő tartalmakban

A magyar fiatalok egy része továbbra is vásárol hamis terméket, és hozzáfér jogsértő tartalmakhoz. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által végzett kutatásban a megkérdezett 15 és 24 év közötti magyarok – az uniós átlaghoz hasonlóan – 37 százalékban vásároltak szándékosan hamisítványt

– összegezte a felmérés eredményeit a VG-nek Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke. 

A most publikálthoz hasonló kutatást ezt megelőzően 2016-ban és 2019-ben tett közzé az uniós szervezet. Idén februárban a 27 uniós tagállamban több mint 22 ezer 15–24 éves körében elvégzett kvantitatív elemzés megmutatta, melyek az aktuális trendek a hamisított áruk vásárlása terén a fiatalok körében, illetve azt is, hogy milyen jogsértő tartalmakat fogyasztanak. 

Az SZTNH elnöke ismertette:

a megkérdezett fiatalok több mint fele (52 százaléka) az elmúlt évben szándékosan vagy véletlenül vásárolt online legalább egy hamis terméket, egyharmaduk (33) pedig hozzájutott illegális tartalomhoz az interneten. 

Az új felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka vett szándékosan egy vagy több hamis terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest, hiszen 2019-ben ez az arány még csak 14 százalék volt. 

Nagy azonban a szórás: 

• Görögországban a legmagasabb az arány (62 százalék),
• Csehországban a legalacsonyabb (24),
• Magyarország pedig az átlagot képviseli (37).

Ugyanakkor például

• Belgiumban (43 százalék),
• Dániában (39),
• Finnországban (44),
• Németországban (39),
• Hollandiában (41) átlag felett vásároltak a fiatalok hamisítványokat.

Pomázi Gyula kiemelte: a fiatalok által szándékosan megvásárolt hamisított termékek leginkább ruhák és kiegészítők (17 százalék), lábbelik (14), elektronikai eszközök (13), valamint a higiéniai, kozmetikai, testápolási termékek és a parfümök (12).

Sokszor előfordul, hogy a fiatalokat félrevezetik, emiatt vásárolnak hamisítványt: a hamis termékek nem szándékos vétele a körükben szintén 37 százalék, és a válaszadók elismerték, hogy nem könnyű megkülönböztetni a hamis árukat az eredetiektől.

Az SZTNH első embere szerint a hamisítványok vásárlásánál viszont továbbra is fontos tényező az ár és a könnyű beszerezhetőség, de egyre fontosabb a családi és baráti kör, valamint a társadalom befolyása is. A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a fiatalok szeretnének-e legális forrásból hozzáférni a digitális tartalmakhoz, s a válaszokból az derült ki, hogy az európai fiatalok 60 százaléka szeretné ezt (míg 2019-ben csak 50 százalékuk válaszolt így). Előremutató, hogy Magyarországon a megkérdezettek 65 százaléka mondott igent erre a kérdésre.

Ami a digitális tartalmakat illeti, szerencsére a legális forrásból való hozzáférés egyre nagyobb teret hódít a fiatalabb generáció körében. A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben nem használt, játszott le, töltött le vagy streamelt illegális forrásból származó tartalmat, szemben a 2019-es 51 vagy a 2016-os 40 százalékkal. A szándékos és illegális tartalomfogyasztás azonban így sem tűnt el, hiszen a fiatalok 21 százaléka elismerte, hogy az elmúlt 12 hónapban tudatosan fért hozzá jogsértő tartalmakhoz. Igaz, egy részüket ebben félrevezették, hiszen 12 százalékuk azt mondta, hogy véletlenül fértek hozzá efféle tartalmakhoz, 7 százalékuknak pedig fogalma sem volt arról, hogy jogsértő tartalomhoz jutott hozzá. A jogsértő tartalmak egyébként főleg filmek (61 százalék), tévésorozatok (52) és zenék (36) voltak.