Tart a további drágulástól a lakosság

Az előttünk álló időszakra is jelentős mértékű inflációt vár a hazai lakosság, egyes termékcsoportoknál akár 20 százalékot is meghaladó drágulás mellett – derül ki a Cetelem 2022 májusában, saját ügyfelei körében készített kutatásából, amit mai sajtótájékoztatójukon mutattak be a pénzügyi szolgáltató vezetői. Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója szerint a háztartások leginkább az élelmiszereknél és az építőanyagoknál várnak kiugró mértékű áremelkedést.

A megkérdezettek 65 százaléka érzékelte úgy, hogy negatívan érintette az infláció – ezen belül 15 százalékot különösen erősen –, és mindössze öt százalék volt azok aránya, akik nem érzékeltek különösebb hatást.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek nagy többsége – nagyjából 80 százaléka – kevesebbet tervez költeni, azért, hogy tompítsa az infláció hatásait, elsősorban az élelmiszereknél és a higiéniai termékeknél faragva a kiadásokon. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 24 százaléka úgy nyilatkozott, hogy többet is dolgozik a drágulás hatásainak csökkentése érdekében, 12 százalékuknak pedig már hozzá is kellett nyúlni a megtakarításaihoz. A megkérdezettek öt százaléka jelezte, hogy a munkáltatója már próbált a jövedelem emelésével enyhíteni az infláció hatásain.

Ami a háború hatásait illeti, a Cetelem ügyfeleinek 65 százaléka arról számolt be, hogy nem változtatott különösebben a fogyasztási szokásain a fegyveres konfliktus következtében. A válaszadók egyötöde viszont jelezte, hogy a háború nyomán kialakult bizonytalanság miatt lemond egy jelentősebb beruházásáról. További kilenc százalék a megtakarításait növeli a háború hatására, és nagyjából ugyanekkora azoknak az aránya is, akik elkezdtek felhalmozni egyes fogyasztási javakat.

A tizenöt európai országra kiterjedő, még novemberben – tehát a háború előtt – készült Cetelem Körkép felmérés adatai szerint a megkérdezettek többsége a 2021-es gazdasági bővülést követően erre az évre is növekedést vár: ebből a szempontból kiemelkedett például Lengyelország és Magyarország, ahol az átlaghoz képest kiugró mértékű GDP-bővülést várnak.

A saját ország helyzetének megítélése is jelentős mértékben javult a vizsgált országok összességében: a tízpontos skálán 5,4-es értéket mutatott az átlag, ami amellett, hogy jelentős, 0,7 pontos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, egyben az elmúlt tizenöt év legjobb eredménye is. Magyarországon 4,6 pontos eredményt hozott a felmérés, ami szintén az elmúlt másfél évtized legjobb adata. A saját helyzetüket illetően – amely mindig jobb képet mutat az adott országénál – szintén optimistábbak lettek a megkérdezettek: a felmérésben részt vevő országok átlaga 0,5 ponttal, 6,2-re nőtt, miközben Magyarországon 5,1 pontot mutatott az eredmény. (Utóbbi egyébként nem számít kiugróan alacsonynak.)

Ami a költéseket és a megtakarításokat illeti, az összes megkérdezetten belül 34-ről 41 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik a következő egy évben többet költenének.

A magyaroknál a 2021 novemberéig számított egy év alatt 22-ről 24 százalékra nőtt ez az arány, aminek az is magyarázata lehet, hogy a költési kedvnél a magyarok jellemzően jóval visszafogottabbak az átlagnál. Az európai fogyasztók megtakarítási kedve ugyanakkor nem nőtt a 2020 második felében mérthez képest – 54 százalék körül stagnált a többet megtakarítani szándékozók aránya, Magyarországon pedig még csökkent is az arány.

A novemberi felmérésből ugyanakkor az is látszik – hangzott el –, hogy az infláció előszele már jelen volt Európában: Magyarországon például a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vásárlóereje csökkent az elmúlt időszakban. Az is igaz ugyanakkor, hogy a magyarok 20 százaléka arról számolt be, hogy a vásárlóerejének az emelkedését érzékeli.