A tanárhiány megoldása még nem látszik a nyári szünet félidejében

Gyakorlatilag nincs olyan tantárgy, amelynek tanítására ne keresnének pedagógust július utolsó napjaiban a közszféra állásportálján, a Közigállás oldalon. A tanár szóra rákeresve 2694 találatot listáz a honlap 270 oldalon keresztül. Az üres álláshelyek nagyjából lekövetik a hazai népesség földrajzi eloszlását, hiszen a nyitott pozícióknak körülbelül az ötöde-hatoda van Budapesten. Az adatsort tantárgyanként átnézve az látszik, hogy különösen sok, 519 matematikatanárt keresnek, de több száz angolt, fizikát, kémiát, illetve testnevelést oktatóra is szükség lenne az öt hét múlva kezdődő tanévben. Nem sokkal jobb a helyzet az óvodákban sem, ahová országszerte csaknem ezer dolgozót keresnek.
Mindezek tükrében nem túl jó hír, hogy a felsőoktatási felvételi ponthatárok múlt heti közzétételekor kiderült: a 12 ezer, osztatlan pedagógusképzésre jelentkezőnek alig több mint a fele, 6449 fiatal kezdi meg – 90 százalékuk állami finanszírozással – az egyetemi tanulmányait idén ősszel. Ez ugyan megegyezik a 2020-as adattal, de az az év egyébként is egy negatív rekordokat döntő esztendő volt a felsőoktatásban mind a jelentkezők, mind a felvettek számát tekintve. Az azt megelőző öt évben rendre 9-10 ezer körül alakult az elsőéves pedagógushallgatók száma, de tavaly is bőven hétezer fölött volt.

Az utánpótlásgondokat tehát egyelőre nem sikerült orvosolni az iskolákban és az óvodákban, ami a tanárok korfájának ismeretében – többségük 40–60 év között van – aggasztó fejlemény. A kormány azzal igyekszik minél több fiatalt a tanári pálya felé irányítani, hogy átalakította és lerövidítette a tanárképzést, a hagyományos tanulmányi ösztöndíjnál jóval magasabb összegűt kínálnak a fiataloknak, és új tanárszakok is indultak.
Az utóbbira példa a most szeptemberben debütált, úgynevezett Z szak, hivatalos nevén természettudomány-környezettan, amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy az ezt elvégzők a Nemzeti alaptantervben szereplő integrált természettudományos tantárgyak mellett az általános iskolák felső tagozatán biológát, fizikát és kémiát is taníthassanak majd. Ám a számok alapján a szak egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központjában például osztatlan, tíz féléves, állami finanszírozású konstrukcióban mindössze négyen kezdenek ezen a szakon szeptemberben. Ugyanígy a klasszikus önálló természettudományos tanárszakokra is évek óta kevesen adják be a felvételi papírjaikat, így egyre több iskolában okoz súlyos problémát a fizika, a kémia és a biológia oktatása.