Íme az MNB javaslatai a felzárkózásra!

A versenyképességi fordulat, mint a fenntartható felzárkózás előfeltétele címen tartott workshopot a BC4LS nevű szervezet, mely főként azért lehetett hasznos, mert bepillantást nyerhettünk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szellemi hátországába is.

A beszélgetést Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója vezette, résztvevői pedig Lentner Csaba egyetemi tanár az Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapest Center for Long Term Sustainability részéről, Csiszárik-Kocsir Ágnes egyetemi docens, dékán-helyettes az Óbudai Egyetemtől és Hegedűs Szilárd a Budapesti Gazdasági Egyetem docense voltak.

A beszélgetés alapját az MNB Fenntartható egyensúly és felzárkózás címet viselő, 144 pontból álló javaslatcsomagja képezte, különös tekintettel inkább a felzárkózás témájára. Tekintve, hogy ezzel kapcsolatos gondolatait a jegybankelnök is szívesen megosztja írásaiban, mely nyilván épül a mostani előadásokon megszólalók gondolataira is, számos elképzelést már korábban is megismerhettünk az előttünk álló évtizeddel kapcsolatos kihívások kapcsán.

A magyar gazdaság a 2010-2019 közötti időszakban 100 éve nem látott aranykort élt át, ám még ez sem volt feltétlenül elég a felzárkózáshoz, a mögöttünk hagyott extenzív, a foglalkoztatottság növelésén alapuló fejlődését ideje, hogy felváltsa az intenzív, a termelékenység és hozzáadott érték, valamint az ehhez kapcsolódó humánerőforrás értékének növekedése kell Lentner szerint,

aki később arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a hatósági árszabályozás – mely nélkül az infláció szintje is jóval magasabb lenne – ugyan hatékony megoldás, de további lépésekre is szükség lenne a felzárkózáshoz.

Csiszárik-Kocsir a képzés jelentőségét hangsúlyozta, különösen a pénzügyi tudatosság terén, ahol már az általános iskola alsó tagozatának is lehet szerepe, ám a pénzügyi kultúra megteremtése hosszú folyamat, melyhez egy emberöltőnyi időre van szükség, igaz ennek a kialakulása tulajdonképpen már a 2008-as gazdasági válsággal is megkezdődött, ugyanakkor nincs sok időnk a pénzügyi kultúra megteremtésére, gyorsan kell cselekednünk.

Hegedűs kiemelte , hogy a vállalatoknak hatékonyabban kell működnie és a digitalizáció terén is van hova fejlődniük, a pénzügyi tudatosság ugyan fejlődik, de a digitális világ új kockázatokat is hordoz, mint például a blokkláncokon alapuló Ponzi sémák elterjedése. A koronavírus miatti lezárások újabb leckét hoztak a pénzügyi tudatosság terén, ahol azok a vállalatok tudtak túlélni, ahol voltak tartalékok. Sajnos ez sokszor a legkevésbé pont a lezárások által leginkább érintett vállalatok terén volt meg. Jó példaként a közüzemi vállalatok terén Szeged városát említette, ahol a teljes távfűtés geotermális rendszerrel működik, aminek másutt is lennének lehetőségei, ahogy volna lehetőség a napsütéses órák magas számából is profitálni.

Lentner kiemelte, hogy vannak jó példák a pénzügyi tudatosság erősítése terén, például z MNB Pénziránytű programja vagy a Pallas Athéné Alapítvány tevékenysége.

Csiszárik-Kocsir említette a munkavállalók közötti generációs különbségeket, továbbá a munkaerőpiaci versenyképességhez szükséges kompetenciák készségek átalakulását is. Ehhez rugalmasságra van szükség a munkáltatók részéről is a különböző generációk igényeit is figyelembe véve, ugyanakkor az egyetemi képzésnek is át kellene alakulnia. A vállalatok pénzügyi tudatosságát is az egyének pénzügyi tudatossága alapozhatja meg. Később kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a szemléletváltáshoz kulcsterületeket kell azonosítani, ahol a látványos eredmények aztán képesek húzni magukkal az egész társadalmat.

Végül Lentner a szemléletváltás kérdése kapcsán elmondta, hogy az MNB versenyképességi javaslatai már 2016 óta elkészülnek, ezekből sok mindent a kormányzat is átvett például a családpolitika területén,

ám nem biztos, hogy mindig a pénzügyi ösztönzők működnek, így például a több bölcsőde és óvoda, valamint a hasonló, mindennapi életet érintő apróság gyakran többet segíthetnek.