Nem lesz örökké magas az infláció, csak az a kérdés, mikor jön el a fordulat
Minden modell azt mutatja, hogy nem lesz tartós az áremelkedések mostani üteme, 2024-re vissza kell csökkennie az inflációnak 3 százalék környékére – mondta VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte a végtelenségig nem maradnak ilyen magasan az energiaárak, az éves bázisú emelkedés egy idő után nem jelent többlethatást, ezért azt várja, hogy az inflációt gerjesztő folyamatok előbb-utóbb kifutnak.
Senki nem számol negyvenéves háborúval. Előbb-utóbb elfogynak a fegyverek, a politikai türelem vagy a költségvetési forrás az orosz és ukrán oldalon, és akkor valahogy véget ér a háború
– hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy három-négy éves időtávlatban hozzá lehet igazítani az energiaszerkezetet a kialakulóban lévő világrendhez, ha pedig ez megtörténik, akkor a nyersanyagok ára is elkezdhet csökkenni, vagy legrosszabb esetben stagnálni, és innentől kezdve az inflációs többlethatás is megszűnik.
Egyelőre nagyon nehéz elképzelni, hogy belátható időn belül ismét 10 vagy 5 százalék alatti drágulásról beszélhessünk: júliusban 13,7 százalékos volt az infláció, ami 1998 augusztusa óta a legmagasabb érték, ráadásul a következő hónapokban ennél biztosan magasabb számokat láthatunk.
A rezsicsökkentés átalakításával egy újabb nagyobb emelkedésre lehet számítani a fogyasztói árindexben. Virág Barnabásnak, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének a szavai szerint 18-19 százalékos drágulási ütem körvonalazódik az év végére.
Nem számítok arra, hogy az infláció hirtelen megfordul, és egyik pillanatról a másikra 3 százalék közelébe kerülünk. Ez egy több éves folyamat lesz, a kérdés most sokkal inkább az, hogy hol és mikor tetőzik az infláció - mondta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Az elemző arra számít, hogy infláció a következő hónapokban várhatóan átlépi a 20 százalékos szintet is. Ebben az adóemelések mellett a hatósági energiaárak részleges kivezetésének, az elszabaduló világpiaci energiaáraknak, a gyenge forintárfolyamnak és a rossz termésnek lesz elsődleges szerepe van.
Arra kérdésre, hogy meddig emelkedhetnek a nyersanyagárak, amelyek az inflációt folyamatosan fűtik, a szakértő úgy válaszolt, hogy nagyon vegyes kép látszik már most, ami nehézzé teszi a folyamatok előrejelzését. Míg a gáz ára az elmúlt napokban ismét rekordot döntött, addig a világpiaci nyersanyag- és élelmiszeráraknál már csökkenés következett be. Ez utóbbiban szerepet játszik, hogy Ukrajnából már valamelyest meg tudott indulni az export. "Az energia, és azon belül is a gázárak esetében mindenképpen megnyugvást jelenthetne, ha a piac azt látná, hogy az ellátás biztosított, nincs veszélyben, nem állnak le a szállítások különböző okoknál fogva, illetve szankciók sem döntik be az energiapiacot. Hosszabb távon az alacsonyabb árak eléréséhez a háború vége szükséges, illetve egy hosszú távon is stabil ellátási lánc kialakulása" - magyarázta az elemző.
Virovácz Péter szerint, ha valami miatt magasabban ragadhat az infláció, az elsősorban a belső folyamatok és a munkaerőhiány következtében állhat elő, ugyanis folyamatos bérnövekedésre lehet számítani szűkös munkaerő-kínálat esetén. De persze ez is könnyen megváltozhat: ha a következő hónapokban beüt egy válság, akkor megindulhat a munkaerőpiaci igazodás, és megszűnhet a belső nyomás, tehát dezinflációs hatás érvényesül.
Ilyen kamatkörnyezetben és ilyen infláció mellett előbb-utóbb meg fog akadni a fogyasztás
– húzta alá az elemző. Nem 8-10 százalékos munkanélküliségi rátára kell számítani, ahogy a legutóbbi válság idején, hanem 4 százalék körülire. Ekkora rátával szerinte már jobban el tud ketyegni a gazdaság, és kisebb lenne az inflációs hatás is. „De van még egy nagy kérdés, hogy mi lesz a forinttal. Azt gondolom, egyértelmű cél, hogy erősíteni kell a forintot, ehhez viszont pozitív reálkamat kell, és egy nagyon magas kamatkörnyezet, amelyen keresztül az importált infláció hatását is tompítani lehet” – szögezte le Virovácz Péter, ugyanakkor jelezte, hogy a kereslet drasztikus visszafogásának ára van, ha mind a költségvetés, mind a monetáris politika egyszerre kezd el szigorítani, akkor ezt nagyon gyorsan túl lehet húzni.
Az a gazdaságpolitika, amelyet az elmúlt 12 évben láttunk, nem arról volt híres, hogy a megszorításokat helyezné előtérbe
– mutatott rá az ING Bank elemzője. Hangsúlyozta, hogy nem lehet azonnal levinni nulla százalékra hiányt, mert az teljesen megfojtaná gazdaságot, ettől függetlenül azt se lehet mondani, hogy ne történt volna bármilyen konszolidáció, elég csak a rezsicsökkentés vagy a kata átalakítására gondolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.