Von der Leyenéken is múlik a magyar költségvetés sorsa
Kedvezően alakultak júliusban a költségvetési folyamatok, a bevételek éves alapon 16 százalékkal nőttek, miközben a kiadások stagnáltak, így a központi alrendszer 255,7 milliárd forint többletet ért el.
Erre szükség is volt, tekintve, hogy az első hathavi hiány meghaladta az egész éves előirányzat 91,7 százalékát
– mutatott rá a VG megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
A költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása az általános forgalmi adó, ezen soron folyt be az idei első hét hónapban az összes bevétel 23,4 százaléka, 3978,4 milliárd forint.
Ezzel az éves előirányzat 72,5 százaléka teljesült, miközben tavaly júliusig ez az arány csupán 61,1 volt. A szakértő megjegyezte, a felülteljesülés oka elsősorban az infláció, illetve a tavalyinál magasabb fogyasztás, ezek pedig az év hátralévő részében is érdemi bevételt generálhatnak a költségvetésben.
Azzal együtt is, hogy erősödhet a lakosság óvatossága, amely a fogyasztás volumenének visszafogását, valamint az olcsóbb termékek vásárlását eredményezheti.
Személyi jövedelemadóból az éves előirányzat 46,5 százaléka, 1334,3 milliárd forint folyt be, miközben tavaly ugyanennyi idő alatt a 61,1 százaléka: az elmaradás oka, hogy a kormány itt vonta le a gyermeket nevelő szülőknek járó szja-visszatérítést, enélkül ezen a soron is jelentős, nagyságrendileg 69 százalékos teljesülés lenne látható. Molnár Dániel kiemelte, az szja-bevételek alakulásában a stabilan magas foglalkoztatás, illetve a dinamikus fizetésemelkedés játszott szerepet, és ezek még a fiatalok szja-mentességének kedvezőtlen hatását is ellensúlyozni tudták.
Szintén a bérdinamika eredménye, hogy időarányosan szociális hozzájárulási adóból és járulékból is több folyt be a költségvetésbe, mint tavaly (61,1, illetve 57,2 százalék),
a munkaerőpiaci helyzet ráadásul az év végéig erős maradhat, a Makronóm Intézetnél nem számítanak számottevő visszaesésre, így a költségvetési bevételek is stabilan alakulhatnak.
A Magyar Államkincstár részletes adatai alapján érdemi felülteljesülést mutatnak a gazdálkodó szervezetek befizetései is. A január–júliusi időszakban ezen a tételsoron 28,3 százalékos a növekedés, az 1447 milliárd forinttal az éves előirányzat 73,8 százaléka teljesült, míg a tavalyi év azonos időszakában ez csupán 61,8 százalék volt. Ezen belül szinte minden tételsoron kedvezőbben alakulnak a bevételek, mint 2021-ben. A társasági adóból hét hónap alatt az éves előirányzat 84,3 százaléka folyt be, míg tavaly 68,8, de hasonló felülteljesülést mutat a kiva (80,6, illetve 73,9 százalék), valamint a kata (52,8, illetve 45,5 százalék) is. Az adószakértők abban egyetértenek, hogy az utóbbi átalakításával a bevételek ezen a soron drasztikusan visszaesnek majd szeptembertől, azonban más adónemeken (átalány, kiva, szja, járulékok) keresztül a központi költségvetés még több bevételre tehet szert. A növekedés pontos értékét az határozza meg, hogy mely alternatív megoldást választják a katából kiszoruló vállalkozók.
Érdekes képet mutatnak az uniós programok bevételei: júliusig 575,3 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, 58,6 százalékkal több, mint tavaly ugyanekkor. Ez viszont az éves előirányzatnak csupán a 24,3 százaléka, miközben a 2021-es időarányos teljesülés 32,1 százalék volt. Nyilván nagy kérdés, mikor sikerül megállapodást kötni az Európai Bizottsággal: Molnár Dániel szerint az uniós források fokozott beérkezése a beruházások elhalasztásának kedvezőtlen hatását ellensúlyozhatná, és ez a gazdasági növekedésen keresztül is emelné a bevételeket.
A makroelemző hozzátette, összességében a főbb költségvetési bevételek felülteljesültek az idei év első hét hónapjában, amelyben a gazdasági növekedés, a kedvező munkaerőpiaci helyzet és az infláció játszott jelentős szerepet.
Ez a következő hónapokban is így maradhat, ami a kiadások folytatódó visszafogása mellett fokozatosan mérsékelheti a pénzforgalmi hiányt.
A kormányzati célok, tehát a 4,9 százalékos hiány, a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztásig, valamint a honvédelmi kiadások növelésének megvalósításához azonban ez még nem elegendő, ahhoz szükség van az extraprofitadókra is – jelentette ki a szakember.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatójában azt írta, hogy augusztus végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 2872,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. A tárca kiemelte, hogy az egy évvel korábbihoz képest a költségvetés kiadásai közül magasabban teljesültek a lakástámogatások, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok és az uniós programok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.