Küszöbön a globális inflációs fordulat, és ez Magyarországnak is jó hír
A globális inflációs fordulat itt van a küszöbön, és előbb-utóbb Magyarországon is érződni fog – mondta a VG-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az élelmiszer-alapanyagok és a nyersanyagok árában már egy ideje csökkenő trend figyelhető meg – tette hozzá. – Az energiahordozók tekintetében ez még nem jött el, de szerinte fél éven belül ez is be fog következni.
Mindenesetre ma elég vegyes képet mutatnak az energiahordozók: a WTI árfolyama 85 dolláron, a Brent kőolaj ára 91 dolláron áll, mindkettő utoljára a háború előtt volt ezen a szinten.
A gáz ára azonban továbbra is 200 dollár fölött, itt nagyobb gyengülés kellene a januári 90 dollár alatti értékekhez, a másfél évvel ezelőtti 20 dollárhoz pedig kisebb csoda.
A szakember szavai egybecsengenek azzal, amit Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Nemzetnek mondott: a jegybankár szerint egyre közelebb vagyunk a fordulathoz. Megerősítette, hogy az egész folyamat kulcsa az európai áram- és gázárak rendkívül hektikus mozgása, de úgy véli, hogy „a globális pénzromlásban érezhetően fordulat körvonalazódik”.
Részben talán már ezeknek a hatásoknak is köszönhető, hogy a nyár végén mintha enyhült volna az inflációs nyomás a fejlett gazdaságokban: bár Németországban még nőtt, Amerikában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban kissé csökkent, a régiós országokban pedig talán már a tetőpont közelében vannak az áremelkedések. Magyarországon még nem látszanak a fordulat jelei, a 15,7 százalékos fogyasztói árindex még mindig jelentős drágulásra utal, bár Török Zoltán szerint némi késéssel itthon is eljöhet a régóta várt fordulat. Meglehetősen hosszú folyamat, mire végigfutnak az áremelések az élelmiszerpályákon.
A Raiffeisen elemzője arra számít, hogy az év végén tetőzhet Magyarországon az infláció 20 százalék közelében, majd jövő év elejétől lassú, a nyár folyamán pedig gyorsuló ütemben csökkenhet a fogyasztói áremelkedések dinamikája.
Csak a jegybank nem tudja ellensúlyozni a külső inflációs környezetet – mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank legfeljebb tompítani tudja az árnyomást, a tartós tartós fordulathoz kell az is, hogy az energiaárak tovább essenek, vagy hogy a részpiacokon is érezhetően csökkenjenek az árak.
Ami viszont már most határozottan segítene, az az erősebb forint, 375–380 forintos eurójegyzéssel már az importált infláció is csökkenthető lenne
– hangsúlyozta a szakember, továbbá jelezte: számos olyan bizonytalansági tényező szólhat bele az infláció alakulásába, ezek közül a gáz árát emelte ki, amely még adhat egy újabb lendületet.
Magyarországon a fő kérdés, hogy mi lesz az ársapkák sorsa, azaz egyből vagy fokozatosan, több hónapra elnyújtva vezeti-e ki őket a kormány (ha egyáltalán kivezeti őket), ahogy az is kérdéses, a rezsicsökkentés a mostani formájában január után is fennmarad-e.
Ezek a változtatások ugyanis újabb súlyos százalékpontokat adhatnak az inflációhoz, amely 19-20 százalékról egészen 21-22 százalékra is felkúszhat. „Ettől függ, hogy látjuk az infláció tetőzését most szeptemberben–októberben vagy december–január környékére” – tette hozzá. A K&H Bank elemzője szerint jövő szeptemberben térhet vissza először 10 százalék alá a fogyasztói árindex.
A Capital Economics feltörekvő piaci elemzője, Nicholas Farr szerint a közép-európai régióban rendkívül erősek maradnak az inflációs nyomások, de a cseheknél és a lengyeleknél már elérhették a csúcsot, miközben Magyarországon még nem. Ennek megfelelően Farr arra számít, hogy az MNB legalább még 225 bázisponttal emeli kamatait az idén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.